Ausztriában sikerült megkötni a megállapodást a hárompárti koalícióról.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) közösen bejelentették, hogy sikerült megállapodniuk egy hárompárti koalíció felállításáról. Ezt csütörtök reggel tudatták az osztrák APA hírügynökséggel.

A tervek szerint hét év alatt konszolidálják a költségvetést, emellett jelentős szigorítások lesznek a menekültügyi törvények terén és könnyíteni tervezik a bérlők terheit is.

A megállapodás alapjául az APA rendelkezésére bocsátott több mint 200 oldalas "Most helyesen cselekedni. Ausztriáért", programtervezet szolgál.

A tervezet hangsúlyosan a "konszenzust és pragmatizmust" helyezi előtérbe. Az alkalmazott megfogalmazás szerint Ausztria számára "a legnagyobb előrelépést mindig is a konszenzus, az együttműködés és a bizalom hozta meg".

A dokumentum utal az ÖVP és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közötti sikertelen tárgyalásokra is.

"Míg mások megtagadják az együttműködést és kibújnak a felelősség alól, mi konszenzust és cselekvőképességet teremtünk. Most nem pártpolitikai érdekekről van szó, hanem mindannyiunkról, Ausztriáról, kilencmillió emberről az országban".

A programtervezet határozott menekültügyi intézkedéseket javasol. A családegyesítési folyamatot "azonnali" hatállyal felfüggesztik – legalábbis átmeneti időszakra –, továbbá napirendre kerül a kiskorúak fejkendőviselésének tilalmának kérdése is.

A program a bérleti jogot érintő intézkedéseket is tartalmaz, például a határozott idejű bérleti szerződések minimális időtartamát öt évre emelik.

A koalíciós partnerek folytatnák az osztrák fegyveres erők fejlesztését, valamint részvételét a Sky Shield együttműködésben.

Tekintettel a "jelenlegi gazdasági kihívásokra", az új szövetségi kormány hét év alatt tervezi végrehajtani a költségvetés uniós szabályok szerinti konszolidálást a túlzottdeficit-eljárás elkerülése érdekében. A költségvetési terv - amint azt már bejelentették - 2025-re több mint 6,3 milliárd eurós, 2026-ra pedig 8,7 milliárd eurós intézkedéscsomagot irányoz elő.

A miniszteri posztok kiosztásáról a dokumentum nem tesz említést, azt a pártok közötti egyeztetések során tervezik véglegesíteni az elkövetkező napokban.

Az új szövetségi kormány hivatalos beiktatása várhatóan a jövő hétfőn fog megtörténni, amennyiben a pártbizottságok jóváhagyják a koalíciós paktumot. A megállapodás érvényességéhez kétharmados többség szükséges, így a pártok közötti együttműködés kulcsfontosságú a folyamat előrehaladásához.

Az új koalíció szándékai között szerepel a bankadó megemelése, amelynek célja, hogy "méltányos hozzájárulást" nyújtson a költségvetési hiány csökkentéséhez. A tervek szerint 2025-ben és 2026-ban a bankadó mértéke 500 millió euróra nő, ezt követően pedig 200 millió euró körüli összegre mérséklik a kormányprogram csütörtöki bejelentése alapján. A bankok 2023-ban már túllépték a 150 millió eurót, amelyet "stabilitási illeték" néven fizettek be.

"A tőke hatékony allokációja érdekében" intézkedéseket terveznek a tőkepiacok megerősítésére. "Fontos, hogy mindenki hozzáférjen a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a tőkepiachoz. Ezért elengedhetetlen a tisztességes szabályozás, az átlátható szabályok és az erős, független pénzügyi felügyelet" - áll a programban. A program nem említi az értékpapírokra kivetett tőkenyereségadó eltörlését, ahogyan azt az előző kormányzat tervezte.

A kormány elkötelezi magát az "átfogó pénzügyi oktatás" fejlesztése mellett, hogy támogassa a háztartások költségvetésének kezelését, a megtakarítások növelését, a biztosítások megértését és a különböző befektetési lehetőségek kihasználását.

A szélsőségek és a terrorizmus elleni fellépés keretében a koalíciós partnerek elkötelezik magukat a "politikai iszlám" elleni küzdelem mellett. További büntetőjogi rendelkezéseket terveznek a vallási indíttatású szélsőségek ellen.

Az intézkedéscsomag célja fellépni az online radikalizálódás ellen a digitális platformok európai szintű szabályozásának és ellenőrzésének megerősítésével.

A kormány emellett nemzetközi mintára "nemzeti cselekvési tervet" kíván kidolgozni a "szélsőjobboldali fenyegetés" ellen. Ennek keretében évente jelentés készül majd a szélsőjobboldali veszélyről. Nyilvánosan hozzáférhető lista készül majd szélsőséges szervezetekről. "Az erőszak általános megelőzése érdekében" betiltják "bizonyos típusú kések" birtoklását közterületen.

A leendő kormány kiemelt prioritásként kezeli az inflációval való harcot, és ennek részeként mérlegeli az árfelügyelet bevezetését olyan szektorokban, ahol a szabad piacgazdaság alapelvei nem érvényesülnek.

A 2024 őszén tartott választások során a Herbert Kickl által irányított, jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyerte el a legtöbb szavazatot. Ennek ellenére az államfő végül nem Kicklt bízta meg a kormányalakítással, hanem a Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammert. Az ÖVP, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a NEOS között folytatott első koalíciós tárgyalások kudarccal zárultak. Ezt követően a köztársasági elnök az FPÖ elnökét kérte fel a kormányalakításra, azonban az Osztrák Szabadságpártnak nem sikerült megállapodnia a Néppárttal. Ezt követően újabb koalíciós egyeztetések indultak az ÖVP, az SPÖ és a NEOS között.

Kickl meglepetését fejezte ki a kormányprogram ismertetése kapcsán. Szavai szerint amíg a kormány nem áll fel, addig a kormányprogramról folytatott diskurzus értelmetlen. Rámutatott arra is, hogy korántsem biztos, hogy a NEOS küldöttgyűlése a közelgő vasárnapon rábólint a megállapodásra.

Werner Kogler, a Zöldek elnöke üdvözölte, hogy hosszú hónapok tárgyalásai után végre létrejött a koalíciós megállapodás. Kogler hangsúlyozta, hogy ezzel elhárult a közvetlen veszély, miszerint egy szélsőjobboldali, Európa-ellenes és szabadságkorlátozó FPÖ-kancellár kerülhet a kormány élére. A Zöldek vezetője kijelentette, hogy a párt alaposan elemezni fogja a kialakult programot, és kritikus szemmel figyeli a kormány tevékenységét.