A megelőzés a legfontosabb: az oltás időpontja határozza meg a védettséget.

A szarvasmarhák légzőszervi betegsége hatékonyan és gazdaságosan mérsékelhető pontos időzítéssel, megfelelő vakcinázási programok alkalmazásával, valamint kiegészítő gondozási intézkedések bevezetésével. Ezzel nemcsak a borjak teljesítménye és jóléte javul, hanem az állomány egészségi állapota is jelentősen kedvezőbbé válik.

Az Applied Animal Science folyóiratban közzétett tanulmány rámutatott, hogy a borjak vakcinázása már a választás előtt jelentős mértékben csökkenti a szarvasmarhák légzőszervi betegségekkel (BRDC) kapcsolatos kockázatokat. Ezen intézkedés nemcsak az állatok egészségét és növekedési mutatóit javítja, hanem hatékony védelmet nyújt a hosszú távú egészségügyi problémák ellen is, miközben mérsékli a betegségkezelésre fordított költségeket.

A szarvasmarhák légzőszervi megbetegedése nem csupán egyetlen kórokozó által kiváltott tüdőgyulladás, hanem egy komplex problémakör, amelyet vírusok, baktériumok, stressz és környezeti hatások együttes hatása alakít. Ez a jelenség különösen a borjakra és a fiatal marhákra jellemző, de a felnőtt állatokra is súlyos következményekkel bírhat. Az állatok egészségét és jólétét figyelembe véve, a megelőzés és a megfelelő kezelés kiemelt fontosságú.

Általános tünetei közé tartozik a magas láz (40-41 °C felett), nehézlégzés, köhögés, orr- és szemváladékozás, csökkent kedv az ivásra. A fertőzött borjak gyakran elkülönülnek csordájuktól, étvágyuk csökken, mozgékony állapotuk visszaesik.

A betegség kialakulásának hátterében gyakran meghúzódik a szállítás, a válogatás vagy a karámba kerülés során tapasztalt stressz, amelyet éles hőmérséklet-ingadozások, zsúfoltság vagy kedvezőtlen légkör súlyosbít. Ezek a környezeti tényezők gyengítik az állatok védekezőképességét, lehetőséget adva különféle vírusok (mint például a BRSV, PI-3 és BVDV) valamint baktériumok (például Mannheimia haemolytica, Pasteurella multocida és Mycoplasma bovis) másodlagos fertőzéseinek kialakulására.

A BRDC előfordulása a legmagasabb szinten az első 45 napban figyelhető meg, miután a borjak megérkeznek a telepre. Ebben az időszakban a fiatal állatok gyenge immunrendszere új és ismeretlen környezeti tényezőkkel néz szembe. A megbetegedések aránya akár 35-50 % is lehet, míg a halálozási arány 5-10 %-ra is felszökhet.

A leglényegesebb megelőzési stratégia a problémás vírusokkal szemben a célzott vakcinázás, amelyet ideális esetben a szállítást megelőző néhány héten belül érdemes elvégezni. Ez a megközelítés segít megőrizni az immunitás szintjét és minimalizálja a másodlagos fertőzések kockázatát.

A hatékony járványvédelmi protokoll kulcsfontosságú elemei közé tartozik a megfelelő szellőzés biztosítása, az állategészségügyi feltételek optimális megteremtése (mint például a megfelelő mennyiségű takarmány és víz, valamint a nyugodt elhelyezés), a stressz minimalizálása, továbbá a zsúfoltság elkerülése.

Korai tünetként a levertséget, étvágycsökkenést, légzési problémát fontos felismerni. Az ilyen borjakat elkülönítve kell kezelni.

Kezelésként antibakteriális terápiát alkalmaznak (pl. tulathromycin, oxytetracycline, florfenicol), gyakran gyulladáscsökkentőkkel együtt, különösen csoportos kezelések esetén. Természetesen az antibiotikum felelősségteljes alkalmazása és pontos adagolása nélkülözhetetlen.

A BRDC nemcsak az állatok egészségét teszi próbára, hanem gazdasági szempontból is kiemelkedően költséges. Az Amerikai Egyesült Államokban évente akár 1 milliárd dolláros veszteséget is okoz a betegség a termeléscsökkenés és a kezelési költségek miatt.

Bizonyos telepeken a betegségek következtében fellépő kiesés akár a szarvasmarha-állomány felét is elérheti, főként azokban a rendszerekben, ahol a borjúnevelés a középpontban áll. Ilyen környezetben a megelőzés nemcsak egészségügyi szempontból, hanem gazdasági értelemben is kifizetődő befektetésnek számít.

Fontos hangsúlyozni, hogy a vakcinák hatékonysága változó lehet, amelyet befolyásolhatnak olyan tényezők, mint a környezeti körülmények, a stresszkezelés módja, valamint a genetikailag eltérő állományok. Jelenleg még nem elérhető egy standardizált, gyors laboratóriumi teszt a BRDC autóprognózisának pontos előrejelzésére. A jövőbeli kutatások célja a vakcinázási időpontok optimalizálása, az immunválasz biomarkereinek nyomon követése, továbbá a genetikai szelekció irányítása olyan fajták irányába, amelyek képesek az autorezisztenciára.