Sajnálattal értesítem, hogy elhunyt Kenedi János.
A 78 éves író és műkritikus, a demokratikus ellenzék egyik meghatározó személyisége, gyermekként élt át fontos pillanatokat az 1956-os forradalom idején.
Elment Kenedi János, Budapestnek díszpolgára, Magyarországnak erkölcsi mérce, nekem személyes hős - közölte a gyászhírt Karácsony Gergely. - Ő őrizte azt a töltőtollat, amivel a főpolgármesteri eskümet aláírtam. Bibó István tulajdona volt, halála előtt Jánosnak ajándékozta, tőle jutott hozzám. Miként maga Bibó is Kenedi János által jutott el a magyar szellemtörténet rendíthetetlenjei közé. Kenedi János pedig egész életében tartotta magát ahhoz, amit Bibó úgy fogalmazott: "a hatalom demoralizál, a hatalom igazolásra szorul, a hatalomgyakorlás csak valamilyen morális célja révén kaphat igazolást, nyerhet felmentést" - emelte ki Budapest vezetője.
Kenedi János, az elismert író és műkritikus, 1947. július 12-én látta meg a napvilágot Budapesten. Gyermekként, az 1956-os forradalom viharos éveiben, bátor futárként segítette barátait az ellenállás erőközpontjai között, miközben iskolai sztrájkokat is szervezett. E fiatalon megnyilvánuló elkötelezettsége miatt a demokratikus ellenzék későbbi prominens alakjaként emelkedett ki. Az iskolai rendszer azonban nem fogadta el őt: másfél év után a József Attila Gimnáziumból kizárták, így 1966-ban már magántanulóként tett sikeres érettségi vizsgát.
"Ha valaki, az biztosan Kenedi János volt, aki mélyen megértette, milyen harcot vívni a magyar szabadságért. Az ő jellegzetes szerény bátorságával lépett ki a diktatúrával kötött társadalmi paktum árnyékából, egyszerűen azért, mert nem tudott és nem is akart hazudni. Hosszú éveken át alig volt hivatalos pozíciója, ám ennek ellenére a magyar demokratikus átalakulás egyik meghatározó, intézményen kívüli alakjává vált. Bibó István temetése 1979-ben volt az első jelentős spontán megmozdulás, amely a '56-os szellem mellett állt ki; ezen a temetésen Illyés Gyula mellett Kenedi János is felszólalt. Ő volt a szervezője annak a monori konferenciának, amely a magyar társadalom kihívásait vitatta meg 1985-ben, valamint az 1956-os forradalommal foglalkozó illegális konferenciának is, amely 1986-ban került megrendezésre" - emlékezett vissza a főpolgármester.
Felsorolása szerint Kenedi János előkészítette Bibó István összes munkáinak kiadását, valamint Szabó Zoltán kézirathagyatékát is hazaszállította Franciaországból az Országos Széchényi Könyvtár számára. A rendszerváltás éveiben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja, a Szabad Demokraták Szövetsége elvi nyilatkozatának egyik megfogalmazója, a Nyilvánosság Klub ügyvivője. 1990-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. 2007 és 2010 között az állambiztonsági iratok levéltárba való átadását vizsgáló úgynevezett Kenedi-bizottság vezetője.
"A rendszerváltozás időszakában a demokratikus ellenzék kiemelkedő vezetőjeként harcolt a diktatúra ellen, míg a rendszerváltás után azért tevékenykedett, hogy a diktatúra titkai ne terjedjenek át a demokrácia világára is. Az, hogy ez nem valósult meg, nem rajta múlott. Akinek a sz szabadság és a demokrácia értéke fontos, annak Kenedi János mindig is erkölcsi iránytű és alap referencia marad" - hangsúlyozta Karácsony Gergely.
