Menczer Tamás testbeszéde és a hüllőagyi agresszió egy érdekes és sokrétű téma, amely a politikai kommunikáció és a pszichológiai reakciók összefonódását vizsgálja. Menczer Tamás, mint közéleti szereplő, nem csupán szavai, hanem a testbeszéde révén is üze

Az elmúlt hetekben számos elemzés látott napvilágot Menczer Tamás és Magyar Péter közötti elfogadhatatlan konfliktusról, amely a pécsi Szikla utcai Befogadó Gyermekotthonban zajlott, 2024. december 3-án. Nyelvészek, pszichológusok és politikai elemzők már megvilágították a helyzetet saját szakterületük szemszögéből. Azonban van egy olyan biológiai aspektus is, amely eddig nem kapott figyelmet, pedig éppoly tanulságos lehet, mint a már említett elemzések. Érdemes lenne ezt a dimenziót is megvizsgálni, hiszen a viselkedésünket sok esetben biológiai tényezők is befolyásolják, és ezek megértése hozzájárulhat a helyzet teljesebb megértéséhez.

Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója, miközben makacsul ismételgette "lenézésből fakadó, negatív, fenyegető tónusú" (ezekkel a szavakkal jellemezte Orbán Viktor - még a pécsi eset előtt - a magyar politikai stílus sajnálatos romlását) félmondatait, feltűnően közel hajolt Magyar Péter arcához. Arasznyi volt közöttük a (szaknyelven) "térköz". Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nem egyszer mondta is, hogy "büdös a szád", s meg is próbálta távolabb tolni magától Menczert. Nem sok sikerrel.

Mit üzen ez a szokatlan közelség?

Az etológia egyik izgalmas ága a proxemika, melynek neve a latin „proximus” szóból ered, ami annyit tesz, hogy legközelebbi vagy nagyon közeli. Ez a tudományág azt vizsgálja, hogyan és mikor választanak az emberek (és az állatok) különböző távolságokat a fajtársaiktól. A proxemika révén betekintést nyerhetünk abba, hogyan formálja a térbeli elhelyezkedés a társas interakciókat és a kommunikációt.

A kommunikáció természetétől függően a "térköz" változatos határok között mozoghat. Az európai kultúrában az arasznyi távolság, amely az ún. intim zónát (

Menczer Tamás természetesen nem úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogyan az elvárható lenne; éppen ellenkezőleg, a szavainak és megnyilvánulásainak tónusa inkább gúnyos, megalázó és lekicsinylő. Ezek a kifejezések éles ellentétben állnak a valódi bizalmas távolságtartással, amely a kölcsönös tisztelet és megértés jegyében valósul meg. Ebből fakad a helyzet iróniája, hiszen éppen ez a diszharmónia áll a középpontban!

Ő ugyanis erőszakkal hatolt be Magyar Péter intim terébe, ezzel súlyosan átlépve a határokat. E lépésével azt üzenete, hogy "tudd, nem tisztelem a személyes teredet, és szándékosan sértem meg az emberi méltóságodat!"

Fontos megjegyezni, hogy a fideszes politikus nem csupán szavakkal kommunikált Magyar Péterrel, hanem sokkal inkább "proxemikailag". Ez azt jelenti, hogy nem a szavak, hanem az ösztönök nyelvén, egyfajta állati, animális kommunikáción keresztül fejezte ki magát. Az intim zóna nem pusztán pszichológiai jelenség; életvédelmi, önvédelmi és biztonsági funkciója van mind az emberek, mind az állatok esetében. Vegyük például a hím gorillákat: ha egy másik gorilla túlságosan közel merészkedik hozzá, az azonnali veszélyt jelenthet. Ilyenkor az agytörzs, ami találóan "hüllőagy"-nak is nevezhető, aktiválódik, és a biológiai ösztönök, mint az önfenntartás, azonnal beindulnak. Megemelkedik az adrenalinszint, megfeszülnek az izmok. Meneküljek, vagy támadjak? Üssek, vagy inkább adjam meg magam? Az intim zónába való behatolás tehát mindig valamilyen erőszakos vagy agresszív szándékot hordoz magában, és legalábbis nagy lépést jelent a konfliktus felé.

Ez természetesen az emberek esetében is igaz, de a helyzet rendkívül bonyolultabb, hiszen társadalmi normák és elvárások is befolyásolják. Szinte komikus jelenetek születnek, amikor valaki nem a személyes kapcsolat természetének vagy a szituációnak megfelelő távolságban áll a beszélgetőpartnerétől – sőt, sokszor túlságosan közel. Ilyenkor a másik fél szinte ösztönösen hátrálni kezd, akár anélkül, hogy tudatosulna benne, miért is teszi ezt. Külső szemlélő számára szórakoztató látvány, ahogy két ember fokozatosan körbejárja az asztalt: az egyik zavarát leplezve hátrébb lép, mert érzi, hogy a másik túl intim távolságban helyezkedik el, míg a másik ezt látva azonnal közelebb lép, mivel számára a partner viselkedése túlságosan távolságtartó, hűvös és elzárkózó.

Menczer Tamás testbeszéde világosan kifejezte az üzenetet: "Te jelentéktelen vagy, mint egy féreg, és hamarosan eltüntetünk; távozz, mielőtt még nagyobb bajba kerülsz; figyelj, mert a következő lépés már az ütés lesz!"

Egy analóg szituációt képzeljünk el, amikor egy kocsma sötét sarkában két régi rivális találkozik. Az egyikük, határozott léptekkel, közelít a másikhoz, és a szavakat nem kímélve, szinte az arcába vágja: "Takarodj innen, ha jót akarsz!" Ez a gesztus nem csupán a szavak súlyát emeli ki, hanem megsérti az intim teret is, ahova senki sem lép be anélkül, hogy komoly következményekkel ne kellene számolnia. Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója, ebben a szituációban mintha elhagyná a civilizált párbeszéd kereteit, és a "hüllőagy" szintjén, a primitív agresszió területén találja magát. Az interakció így már nem csupán egy egyszerű üzenetváltás, hanem egy színpadi dráma, ahol a szavak helyett a testbeszéd és a feszültség dominál.

Azt nem tudhatom, hogy ezt a regressziót spontán fölháborodás váltotta-e ki Menczerben, vagy - "kommunikációs" vezetőként - nyelvészek és pszichológiai szakemberek segédletével tudatosan így tervezték.

Bár a jelenet nyelvi és retorikai szempontból egyértelműen megtervezettnek tűnik, joggal feltételezhetem, hogy az etológiai (proxemikai, pszichológiai és hüllőagyi) aspektusai is szándékosan lettek kidolgozva.

Amennyiben így áll a helyzet, az egyrészt rémisztő, mivel a kormánypárt kommunikációs vezetője olyan légkört teremtett, amely már a szavak hiányában is sugallja a fizikai fenyegetettség lehetőségét. Ezzel azt üzeni: "Vigyázz, Kicsi, mert a következő lépés már az ütés lehet." Ugyanakkor rendkívül szomorú és szégyenletes, hogy a kormány szolgálatában álló szakemberek – a tudományetikai elveket figyelmen kívül hagyva – aljas célok érdekében használják fel tudásukat.