A magyar juhágazat komoly pénzügyi veszteségekkel néz szembe az újonnan megjelent vírus miatt, amely milliárdos nagyságrendű károkat okozhat. Az Agrárszektor szakértői szerint a helyzet rendkívül aggasztó, és sürgős intézkedésekre van szükség a termelők m

A járványügyi intézkedések közvetlen következményeként az országos főállatorvos exporttilalmat rendelt el a juhokra és kecskékre, ami rendkívül súlyosan érinti a magyar exportot. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a húsvéti időszakban történik a legnagyobb volumenű értékesítés, és bár még hat hét van az ünnepig, a kiszállítások már megkezdődtek volna.

Azok a bárányok, amelyeket húsvétra szántak, már megszülettek, jelenleg takarmányozzák őket, és a kivitel egy jól meghatározott logisztikai ütem szerint zajlik. Már pénteken sem lehetett Olaszországba bárányt szállítani, pedig ebben az időszakban napi két-három kamionnyi állatot küldenek, a csúcsidőszakban pedig akár napi tízet is. Összességében húsvétig mintegy 300 kamionnyi bárányt kellene kivinni Olaszországba, ha a korlátozás elhúzódik, az komoly logisztikai problémákat okozhat, hiszen ezek az állatok folyamatosan nőnek, és ha túllépik az ideális súlykategóriát, az áruk jelentősen csökkenhet

„Kérlek, hogy a szövegedet formáld meg egyedien” – nyilatkozta lapunknak Mezőszentgyörgyi Dávid.

A betegség bejelentése óta az olasz felvásárlási árak máris 200 forinttal csökkentek, így a bárányok kilónkénti ára 2500 forintról 2300 forintra esett. Az exportkorlátozások nem csupán az árakat érintik, hanem további költségeket is magukkal hoznak, mint például a karantén- és vizsgálati díjak. Ezen kívül a kereskedelmi partnerek gyakran próbálnak még alacsonyabb árakat kialakítani. Bár hétfőtől néhány vágóhídon megkezdődött a bárányok levágása, a magyar piac elsősorban az élőállat-exportjára támaszkodik. Alternatív lehetőségek keresése is folyamatban van, például az Arab-félsziget országaiban, de ezek a piacok másféle követelményeket támasztanak, és a megfelelő kereskedelmi partnerek felkutatása időigényes feladat. Ráadásul a vágott bárány húspiaca sem kínál olyan kedvező árakat, mint az élő állatok exportja, ami további bevételkiesést eredményezhet.

Amennyiben az exporttilalom továbbra is elhúzódik, a juhágazat akár tízmilliárdos veszteségekkel nézhet szembe.

A helyzet különösen nehéz a kisebb termelők számára, akiknek a húsvéti időszak az éves bevételük legnagyobb részét biztosítja. Egyes gazdálkodóknak ilyenkor van az éves árbevételük száz százaléka, így, ha nem tudják ebben az időszakban értékesíteni az állatokat, akkor az egész évi megélhetésük veszélybe kerül. A juhászat egyébként is egy alacsony tőkéjű ágazat, ahol nincsenek jelentős tartalékok. Emellett Magyarország vágási kapacitása nem elég nagy ahhoz, hogy az összes érintett állatot helyben dolgozzák fel. A legnagyobb vágóhíd éves szinten 30-40 ezer bárányt tud feldolgozni, miközben az ország évente mintegy 400 ezer bárányt exportál

- fejtette ki a szakértő.

Az állategészségügyi szabályozások szigorodása további kihívásokat jelent. A szállításoknál fokozott fertőtlenítési intézkedéseket kell bevezetni, minden járművet alaposan tisztítani kell, ami ugyancsak jelentős többletköltséget eredményez. Bár egyelőre nincs kapacitáshiány a fertőtlenítőszerek terén, a helyzet további romlása ezt is megváltoztathatja. A szigorúbb előírások nemcsak anyagi, hanem logisztikai nehézségeket is okoznak, mivel sok juhászat nem rendelkezik megfelelő fertőtlenítő berendezésekkel.

Az exportkorlátozások és az állategészségügyi intézkedések mellett elengedhetetlen figyelembe venni az állattartók lelki terheit is. Azok a gazdák, akik évtizedeken át fáradoztak egy-egy állomány fenntartásán, most súlyos veszélyben érzik a munkájuk gyümölcsét. Egy harminc éve kialakított genetikai állomány elvesztése nem csupán anyagi veszteséget jelent, hanem egy megfellebbezhetetlen érték hiányát is. Az érintett gazdák számára különösen megterhelő, ha a kényszervágás kényszere terheli a vállukat, hiszen ez nem csupán a gazdaságukat, hanem az érzelmi kötődéseiket is sújtja.

Mezőszentgyörgyi Dávid hangsúlyozta, hogy a szakmai szervezetek és a termelők folyamatosan keresik a megoldásokat, és aktívan tárgyalnak az állategészségügyi hatóságokkal, valamint a kereskedőkkel. A céljuk az, hogy csökkentsék a veszteségeket, és ha szükséges, új piacokat találjanak a vágott bárány számára. A gazdák és a szakmai csoportok megértést kérnek a lakosságtól is: a járvány terjedésének megakadályozása érdekében korlátozni kell az állattartó telepekre való belépést, és számos állatkert is hasonló óvintézkedéseket vezetett be. A jelenlegi helyzet minden érintett számára anyagi nehézségeket jelent, és biztosra vehető, hogy a helyreállítás komoly pénzügyi terheket ró majd a szektorra. Amennyiben a járványügyi korlátozások hosszú távon érvényben maradnak, az a magyar juhágazat számára súlyos, akár visszafordíthatatlan következményekkel járhat.