Decemberben szombatonként is munkát kell végezni, a munkaszüneti napok helyett.
Bár sokan munkaszüneti napként gondolnak rá, a év végéhez közeledve a hétvégék rövidebbé válnak.
December nem ígérkezik zökkenőmentesnek, hiszen kevesebb munkaszüneti nap áll a munkavállalók rendelkezésére, ami első blikkre megnehezíti az életüket. Ezzel kapcsolatban azonban számos tévhit kering, és fontos, hogy tudatosan készüljünk fel az ünnepi időszakra. Az első hetekben valószínűleg megnövekedett terheléssel kell számolnunk, hogy a karácsonyi készülődés gördülékenyen menjen.
Bár a köztudatban sokan munkaszüneti napként emlegetik a szombatot és a vasárnapot, különösen a nappali, 40 órás munkarendben dolgozó emberek körében, fontos megérteni, hogy a tényleges munkaszüneti napokat jogi előírások határozzák meg. Ezek a napok a naptárban piros betűkkel kiemelt ünnepek, melyek közé tartozik például a karácsony, amely december 25-26-án ünnepeljük, valamint január elseje is.
A hétfőtől péntekig terjedő szokásos munkarend alapján a szombat és a vasárnap alapvetően pihenőnapnak számít, kivéve, ha a munkáltató más utasítást ad a munkavégzéssel kapcsolatban. Fontos, hogy a munkavégzés megkezdése előtt a dolgozó számára ezt a feltételt egyértelműen jelezni kell. Továbbá, ha a munkavállalónak vasárnap dolgoznia kell, akkor bérpótlékra jogosult.
A hétvégék sokak számára a kikapcsolódás idejét jelentik, azonban bizonyos foglalkozások esetében ez nem mindig van így. A következő hetekben sokak számára kihívást jelent majd megtapasztalni, hogy a szombatok munkanapokká alakulnak a kormány által előírt módon, ami nem könnyíti meg a helyzetüket.
A kereskedelem területén dolgozók számára különösen érdekes lehet a Jobbik javaslata, amely szerint december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítsák. Bár a szenteste előtti nap hivatalosan munkanapnak számít, sokan próbálnak szabadságot kivenni erre az időszakra. Ennek következtében számos munkahelyen már nem folyik érdemi munkavégzés, hiszen a legtöbben a családi készülődésre és az ünnepi hangulatra összpontosítanak.
A Portfolió írt arról, hogy a Jobbik népszavazást kezdeményezett a kérdésben, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság hitelesített is, ám egy Kúriához benyújtott kifogás miatt ezt egyelőre nem tartják meg. Tavaly sem sikerült a pártnak végigvinnie ezt a kérdést, és bár Gulyás Gergelynek is feltettek ezzel kapcsolatban néhány kérdést a november 14-i kormányinfón, de úgy tűnik, egyelőre a többség nem támogatja ezt a kezdeményezést. Elsősorban gazdasági szempontból problémás, hogy december 24-e is munkaszüneti nap legyen, ugyanis ettől a gazdasági teljesítmény visszaesését várják, amit szeretnének elkerülni.
A politikai döntések néha a naptár szeszélyeivel találkoznak. Míg a szomszédos országokban ez a gyakorlat nem annyira elterjedt, nálunk gyakran élnek az áthelyezett munkanapok intézményével. Ezzel a módszerrel mesterségesen hosszú hétvégéket és egybefüggő szabadnapokat teremtenek. Bár sokan kritizálják ezt a megoldást, a többség mégis örömmel fogadja, hogy néhány napra megszabadulhat a munka terheitől.
Idén decemberben ismét különleges helyzet áll elő: a karácsony ünnepe a hét közepére, konkrétan szerdára és csütörtökre esik. Ennek következtében az állam módosította a szabadnapok rendjét, és áthelyezett néhány munkanapot. Ez azt jelenti, hogy december 24-én pihenőnapot kapunk, viszont december 7-én, szombaton dolgozni kell. Hasonló a helyzet december 27-én is, amely péntekre esik. Karácsony után, a hétvége előtt valószínűleg sokan nem dolgoznának, ezért ez a nap szintén szabadnapként van kezelve, de december 14-én, szombaton ezt a munkanapot is le kell majd dolgozni.
Bár december első két hete talán elnyújtottaknak tűnnek, valójában ez a karácsonyi hét egy különleges, hatnapos hosszú hétvégévé alakul, ami rendkívül ritka esemény.
