Nagy Márton: A Nemzetgazdaság Szempontjából Kiemelkedő Jelentőségű az Oszakai Világkiállításon Való Részvétel | Demokrata A közelgő Oszakai Világkiállítás nem csupán egy nemzetközi esemény, hanem egy fontos lehetőség is a gazdasági kapcsolatok erősítésér

A miniszter hangsúlyozta, hogy a turizmus eddig is a magyar gazdasági növekedés egyik motorja volt, tavaly a GDP csaknem 13 százalékát adta. A kelet-ázsiai régióban Magyarország bemutatkozása azért is fontos, mert 2023-hoz képest tavaly Kínából mintegy kétszeresére nőtt a vendégforgalom, Dél-Koreából 8 százalékkal, Japánból pedig 44 százalékkal többen érkeztek Magyarországra turistaként.

A hat hónapon át zajló expón közel 160 ország képviselteti magát, és a szervezők több mint 28 millió látogatóra számítanak.

A kiállítás kiváló alkalmat teremt arra, hogy Magyarországot ne csupán turisztikai célpontként, hanem befektetési lehetőségekkel rendelkező országként is megismertesse nemcsak Japán, hanem a régió többi gazdasági szereplője előtt is - hangsúlyozta Nagy Márton.

A több mint másfél évszázados japán-magyar kapcsolatok szellemében a pavilon nem csupán a két nemzet kulturális párhuzamait ünnepli, hanem a zenét is a kultúrák közötti hídnak tekinti, amely univerzális nyelvként összeköti az embereket. E filozófia tükröződik a pavilon tervezésében és belső kialakításában, ahol a művészi előadások, a gasztronómiai élmények és a formaruha-kollekció mind ezt a gondolatot közvetítik, gazdagítva a látogatók tapasztalatait és mélyítve a két kultúra közötti kapcsolódást.

Az expó fő témája a jövő társadalmának megtervezése, ehhez kapcsolódik a magyar pavilon tematikája is, kiegészítve a japán és magyar kultúra közötti párhuzamokat előtérbe helyező koncepcióval - mondta el Drozsnyik Dávid kreatív vezető, a pavilon kreatív koncepciójáért felelős szakember. Kiemelte, hogy a pavilon fő üzenete az, hogy a kulturális örökség megőrzése, a generációkon átívelő hagyományok ápolása kiemelt fontosságú a fenntartható jövő szempontjából, és ezek mindig hozzájárultak a társadalmak fejlődéséhez. Éppen ezért egy élményalapú "ajándékot" szerettek volna adni a látogatóknak, amit egy dallam formájában vihetnek haza magukkal.

Ördögh László kreatív szakember arról beszélt, hogy a pavilon üzenetének megalkotásakor kiemelt cél volt a magyar-japán közös értékek és gyökerek felfedezése, amit a két nemzet népzenéjében is jelenlévő, pentaton alapú dallamokban találtak meg. A kiállítás átélhető élményt kínál a látogatók számára a hagyományos információszerzésen alapuló megközelítés helyett, a zene univerzális nyelvén keresztül - fejtette ki. Hozzátette: az egységes arculat kialakításánál szempont volt a magyar országmárka képviselete, de a japán kulturális és környezeti adottságok figyelembevétele is.

A pavilon bejáratánál a látogatók egy varázslatos, zöld környezetbe lépnek, amely a magyar rétek szépségét idézi. Itt a magyar és japán kultúra harmonikus találkozása bontakozik ki. Zoboki Gábor építész, aki a pavilon koncepcióját álmodta meg, elárulta, hogy a tervezés során a japán és magyar népi építészet sajátos beépítési módjai, valamint a természetes anyagok felhasználása inspirálta. Az épület a táj és a paraszti életforma szoros kapcsolatát hivatott megjeleníteni. Az előtérben a látogatók egy békés erdei tisztáson keresztül érkeznek meg a Bolyongó néven ismert térbe, amely a megnyugvást szimbolizálja, és ahol a népdalok kezdő sorait felidéző természeti motívumokkal találkozhatnak. Ezt követően lépnek be a Zengő Dómba, ahol lehetőség nyílik egy jellegzetes magyar pentaton népdal elsajátítására.

A háromszintes pavilonban a fogadó- és kiállítótér mellett található egy látogatói ajándékbolt, egy étterem és borbár, valamint egy közösségi tér, amely ideális helyszínt biztosít üzleti tárgyalásokhoz. A magyar szekció középpontjában álló Dóm, amely kívülről a boglyák formáját idézi, lenyűgöző színházi teret rejt magában.

A magyar pavilon fő vonzerejének megalkotásakor az volt a cél, hogy egy olyan immerszív élményt nyújtsunk, ahol a látogatók a magyar táj inspirálta világon keresztül egy végtelen, univerzális térbe léphetnek be, amelynek szívében a magyar népdal rejlik - osztotta meg Vági Bence, a rendező és koreográfus, aki a művészeti koncepciót irányítja. Kiemelte, hogy a kiállítás során, amely fél éven át tart, 21 népdalénekes váltakozó 15 perces előadásai révén tanítják meg a közönséget a népdalok szépségére és gazdagságára.

A gasztronómiai ajánlat szorosan illeszkedik a koncepcióhoz: a pavilon ételei a magyar vidéki udvar gazdag alapanyagaira, a paraszti hagyományokra és a nemzeti kultúrára építenek. A látogatók megízlelhetik a klasszikus gulyáslevest, a híres hortobágyi palacsintát, a laktató paprikás krumplit, a finom túrógombócot, valamint a desszertek koronázatlan királyát, a somlói galuskát. Az étterem mellett egy borbár is helyet kapott, ahol a különböző magyar tájegységek legkiválóbb borai várják a borkedvelőket. Emellett a hungarikumként számon tartott fröccs és számos házi készítésű szörp is kóstolható lesz – tette hozzá Csapody Balázs, a gasztronómiai koncepció megálmodója.

A magyar szekció "házigazdája", Miska, egyedülálló kabalafigura, amely a népi kultúra gazdag örökségét idézi meg. Inspirációja a hagyományos miskakancsó, amely a magyar vendégszeretet szimbólumává vált. Miska nem csupán a baráti fogadtatás megtestesítője, hanem a közösség fontosságát is hangsúlyozza. Megjelenésében pedig egy izgalmas kortárs japán stílus elemeit is magán hordozza, így egyesíti a hagyományt a modern esztétikával.

A pavilon munkatársainak formaruháját Bódis Boglárka álmodta meg, aki hangsúlyozta, hogy a kollekció tervezése során elsődleges szempont volt a funkcionalitás és az esztétika harmonikus összhangja. Emellett nagy figyelmet fordított a fenntarthatóságra, valamint a helyi klimatikus adottságok figyelembevételére is. A ruhák megjelenésében a magyar népi kultúra formavilága és a diszkrét japán kulturális elemek egyedi ötvözete valósul meg.