Nagy Márton: Rekordnagyságú, több tízmilliárd forintos tőke áramlik be az ingatlanpiacra.

A nehéz időszakokban is közösen formáljuk tovább a hazai építőipar jövőjét!

A tárcavezető szerint 2025 az áttörés és a fordulat éve lehet, amit számos mutató is alátámaszt. A kiskereskedelem az online pénztárgép adatok alapján növekedést mutat - mondta, megjegyezve, hogy az exportra termelő vállalatokra a külső konjunktúra, a német gazdaság alakulása lesz hatással az idén. Úgy vélte, a lakossági hitelezés után az idén a vállalati hitelezésben is eljöhet a fordulat, amit a kormányzati intézkedések, a Demján Sándor program egyes elemei is támogatnak.

Nagy Márton bejelentette, hogy a tavalyi év folyamán a lakossági hitelállomány 13 százalékkal nőtt, ezzel az Európai Unióban az ötödik legnagyobb növekedést mutatta. A lakáshitelek esetében pedig a 127 százalékos éves bővülés a második legkiemelkedőbb eredmény volt a régióban. Habár a hitelállomány dinamikusan emelkedett, a lakossági hitelpenetráció, vagyis a jelzáloghitel-állomány GDP-hez viszonyított aránya még mindig az egyik legalacsonyabbnak számít az EU tagállamai között.

A hitelkiáramlás reálértéken - az ingatlanok árához képest - sem tekinthető magasnak, így jelentős tere van a növekedésnek

- jegyezte meg.

A kormány előrejelzései alapján az idei évben az állampapírok után kifizetett 1700 milliárd forintnyi kamat egyharmada a fogyasztói piacon vagy az ingatlanpiacon fog megjelenni - részletezte Nagy Márton. Az első negyedévben körülbelül 550 milliárd forint kamatfizetést várnak, amelyből több tízmilliárd forint várhatóan az ingatlanpiacra áramlik. A lakáspiacon már most is tapasztalható egy "őrületes" kereslet, ami jól mutatja a folyamatok dinamikáját.

Emlékeztetett, hogy a lakáspiaci kínálat bővítésére a kormány tőkeprogramot indított az ingatlanalapok számára, a keretösszeget pedig 100 milliárd forinttal 300 milliárd forintra emelték.

Az újlakás-építési szektorban 2026-ra jelentős fordulatra számíthatunk, amikor is az új építkezések száma ismét megközelítheti a 20 ezres határt - tette hozzá a szakértő.

A vállalati hitelpiaci trendekre kitérve elmondta, hogy tavaly a forinthitel kihelyezések 5 százalékos csökkenése mellett a devizahitel-állomány 9 százalékkal bővült, így összességében 3 százalékos volt a bővülés.

Utalt arra, hogy a jelenlegi, a környező országokhoz viszonyítva magas, 9-10 százalékos piaci kamatok nem alkalmasak a vállalati hitelezés beindítására, ehhez legalább 5 százalékos kamatszintre lenne szükség.

Nagy Márton hangsúlyozta: nem igaz, hogy ha nincs kereslet, akkor hitelkereslet sincs, mert ekkor a vállalatok kapacitásbővítés helyett energiahatékonysági, technológiai fejlesztésekre vesznek fel beruházási hitelt.

Kiemelkedő tendencia figyelhető meg a vállalati hitelkereslet terén, különösen alacsonyabb kamatszintek mellett. Ezt jól mutatja a támogatott hitelprogramok, például a Széchenyi Kártya Program sikeressége. Az év végén tapasztalható élénkülés a kkv hitelezésben a beruházási hitelkamatok csökkenésének eredménye volt. Novemberben a kamatok 5 százalékról 3,5 százalékra csökkentek, majd az idei évben újabb 0,5 százalékpontos mérséklődés történt a Széchenyi Kártya Program keretein belül.

Tájékoztatása szerint január végéig 4011 beruházási hiteligénylés érkezett 119 milliárd forint összegben, ami darabszámban 50 százalékos, hitelösszegben 43 százalékos növekedés éves szinten.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalkozások, valamint a mikrocégek számára létfontosságúak voltak a támogatott hitelprogramok, különben komoly nehézségekkel kellett volna szembenézniük. Kiemelte, hogy a kkv-hitelek 51%-a támogatott formában érhető el. Továbbá elmondta, hogy az állam összesen 300 milliárd forintot különített el a költségvetésből a Széchenyi Kártya Program keretében, hogy segítséget nyújtson a vállalkozásoknak.

Megjegyezte: a Demján Sándor program 1+1 támogatási rendszer népszerű a kkv-k körében, különösen technológiai fejlesztések és hatékonyságnövelő beruházások finanszírozására. Eddig 885 támogatási kérelmet adtak be a cégek 137 milliárd forint értékben. Az igénylők 45 százaléka kapacitásfejlesztésre, 55 százaléka hatékonyságnövelésre fordítja a forrásokat.

A pályázatok döntő többsége az építőipar különböző szakágazataiból származott, és területileg is egyenletes eloszlást mutatott. Érdekes módon a beérkező pályázatok körülbelül egyharmada olyan elmaradott térségek településeiről érkezett, amelyeknek fejlődése külön figyelmet érdemel.

Nagy Márton kiemelte, hogy az idei évben a vállalati hitelezés terén jelentős változások várhatóak.

Reméljük, hogy amennyiben lehetősége van rá, a Nemzeti Bank is hozzájárul a helyzet megoldásához.

- fejtette ki.

Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a jegybanki kommunikáció alapján valószínűsíthető, hogy a jelenlegi kamatszintek stabilak maradnak, és a piaci szereplők ezzel számolnak. Az utóbbi hónapokban tapasztalt növekvő kereslet a Széchenyi Kártya termékek iránt, valamint a javuló üzleti bizalmi indexek azt jelzik, hogy a vállalati hitelkihelyezések bővülése várható a második félévben - tette hozzá.

A címlap fotójának forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérlek, vedd figyelembe, hogy a következő rész jogi szempontból fontos információkat tartalmaz.