A Magyar Tudományos Akadémia biológusai egy új állásfoglalásban megkérdőjelezik az alaptörvény azon kijelentését, miszerint az "ember vagy férfi, vagy nő". Ezzel a lépéssel hangsúlyozzák a biológiai sokféleséget és az emberi identitás komplexitását, amely

Az alaptörvény áprilisi hónapban jóváhagyott 15. módosítása a NER „az ember férfi vagy nő” elvét támadta meg, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztálya kedden egy állásfoglalást fogadott el, amelyet a hazai biológusok 92%-os támogatottsággal szavaztak meg.

Az erről szavazó 38 akadémikus, bár az alaptörvény megnevezését kerülik, arra hoznak tudományos érveket, hogy miért nonszensz az abba a Fidesz-többség által beleírt "genderellenes" kitétel arról, hogy csak az lehet ember, aki vagy férfi, vagy nő.

Az „ember vagy férfi, vagy nő” kifejezés túlzottan leegyszerűsítő, és hasonlóan pontatlan, mint az a megállapítás, miszerint „az ember szíve a bal oldalon helyezkedik el”, hiszen tudjuk, hogy léteznek kivételek is. Ha csupán két biológiai nemet ismernénk el, figyelmen kívül hagyva a sokszínűséget, azzal marginalizálhatnánk azokat, akik nem illeszthetők be e szűk keretek közé. Ennek következményei sajnos megjelenhetnek a politikai és jogi elismerés hiányában, a pontos azonosítás nehézségeiben, az okmányok kiállításának problémáiban, továbbá a rendszerszintű diszkriminációban, amely az oktatásban, az egészségügyi ellátásban és a munkaerőpiacon is tapasztalható. Fontos lenne, hogy ezeket a kérdéseket figyelembe vegyük, és elkerüljük a hátrányos helyzetbe hozást.

- olvasható a Biológiai Tudományok Osztályának hivatalos állásfoglalásában.

Orbán Viktor húsvéti "tavaszi nagytakarítása" során először az Alaptörvény 15. fideszes módosítása került terítékre, amelyben rögzítették, hogy "az ember férfi vagy nő". Az eredeti indoklásban egy bibliai hivatkozással még az is szerepelt, hogy "az ember születési neme biológiai adottság, amely - a teremtés sorrendjével összhangban - vagy férfi, vagy nő lehet". Végül azonban a teremtés sorrendjére tett utalást eltávolították, a nemek definícióját viszont megőrizték.

Az alaptörvény-módosítás ellen még áprilisban felszólalt Falus András akadémikus is. A genetikus, immunológus a Klubrádióban beszélt arról, hogy "biológiailag, tudományosan egyszerűen nem igaz" ez a tételmondat. Most ezt fogadta el lényegében a Magyar Tudományos Akadémia VIII., Biológiai Tudományok Osztálya,

A kormánypropaganda ugyanakkor már előre készült: a Mandinerhez és a Magyar Nemzethez kiszivárgó tervezet alapján azzal vádolták meg a biológusokat, hogy "újabb politikai támadást tervez a Magyar Tudományos Akadémia egyik tagozata", amit "Falus András biológus szervezkedésének" tituláltak. Annak ellenére, hogy valójában az állásfoglalást nem is ő javasolta, hanem - információink szerint - Szathmáry Eörs evolúcióbiológus.

A korábbi tervezethez képest a végül elfogadott szöveg politikai szempontból enyhült, de tudományos tartalmát tekintve lényegében változatlan maradt. Ennek valószínűsíthető oka, hogy a biológusok el akarták kerülni a "politizálás" vádját, ezért az Alaptörvényt nem említik. Ugyanakkor továbbra is igyekeznek tudományos érvekkel megcáfolni a tavaszi módosítás tartalmát, és azon a területen, ahol a tudományos közmegegyezés hiányzik, óvatosabban fogalmaznak.

Az elfogadott állásfoglalás lényege, hogy az ember biológiai identitása nem csupán a férfi és női kategóriákra korlátozódik. Számos interszex állapot létezik, amelyek a hagyományos nemi jellemzők közötti spektrumot képviselik, ezáltal megkérdőjelezve a klasszikus bináris felosztást.

"nem felelnek meg a "férfi" vagy "nő" hagyományos meghatározásának".

Az emberek jelentős része olyan kromoszomális vagy anatómiai jellemzőkkel jön a világra, vagy fejlődik ki, amelyek köztes nemi jellegeket eredményeznek. E példák között említhető a teljes androgén-érzéketlenség szindróma (CAIS), a Klinefelter-szindróma (XXY), a Turner-szindróma (X0) és a hermafroditizmus is.

Az akadémikusok nem akartak állást foglalni abban a vitában, hogy milyen gyakoriak lehetnek az interszex állapotok, mint azonban írják: "létük azonban orvosbiológiai tankönyvi adat. Egy általános tézist egyetlen ellenpélda is cáfol és jelen esetben még a legalacsonyabb értékekkel számolva is világszerte több millió emberről van szó." Így állásfoglalásuk szerint a vagy férfi, vagy nő deklaráció és az emberiség bináris nemi felosztása úgy sem állja meg a helyét, hogy az interszex állapotokat és fejlődési rendellenességeket ők sem akarják harmadik vagy akárhányadik külön nemként meghatározni.

Az ivari eloszlás túlnyomórészt binárisnak tűnik, de valójában sokszínűbb: léteznek olyan egyének és átmeneti formák, amelyek nem illeszkednek a szokásos kategóriákba. Ezt nem feltétlenül rendellenességnek kell tekinteni, hanem inkább a természet változatosságának. Ez egy orvosbiológiai tény, amely arra mutat rá, hogy az "ember férfi vagy nő" elképzelés tudományos szempontból nem állja meg a helyét.

Falus András a 444-nek nyilatkozva kifejtette véleményét az MTA VIII. osztályának szavazása után az akadémiai állásfoglalásról. A teljes dokumentumot itt találhatjátok.

Az MTA Biológiai Osztályának keddi ülésén fontos közleményt adtak ki, amelyben hangsúlyozták, hogy ellenzik Semjén Zsolt erdőgazdálkodásról szóló törvénymódosítását. Ez a javaslat a tarvágás lehetőségeinek kiterjesztését célozza meg, mégpedig védett és kiemelkedő természeti értékkel bíró erdőkben is. Az akadémikusok kifejtették, hogy „a tarvágás nem minősíthető ökologikusan fenntartható gazdálkodási módszernek. Számos tudományos kutatás igazolja, hogy a tarvágások kedvezőtlen termőhelyi körülményeket teremtenek, zavarják az erdei mikroklímát, csökkentik az erdős táj klímakiegyenlítő szerepét, és negatívan befolyásolják a talajviszonyokat, valamint átalakítják az erdei élő közösségeket. E kedvezőtlen következmények egy része tartósan fennmarad, és még évszázadok elteltével is észlelhető” – emelték ki a szakemberek.