Nem is vagyunk túlsúlyosak - az elhízás fogalmát újraértelmezték.

Kiderült, hogy a testtömeg-index (BMI) nem tükrözi valósághűen testünk állapotát, mivel nem képes megmutatni a testzsír arányait vagy az egészségügyi hajlamainkat és problémáinkat. Ha a BMI-re alapozunk, úgy tűnik, hogy a fél világ elhízott, de ebben a kategóriában a sportolók is benne vannak, ami igazán ironikus.

Egy új jelentés szerint ideje újraértelmezni, mit is jelent az elhízás, mivel a világszerte elterjedt testtömeg-index (BMI) már nem tükrözi pontosan a valóságot, hiszen nem elég részletes. Az ajánlások alapján a "klinikai elhízás" kifejezést olyan egyénekre kellene alkalmazni, akiknek a testsúlya egészségügyi kockázatokat hordoz, míg a "preklinikai elhízott" kategóriába azok tartoznak, akik túlsúlyosak, de ennek ellenére egészségesek és fittek.

A testtömeg-index (BMI) csupán egy eszköz, amely azt vizsgálja, hogy a testsúly mennyire arányos a magassággal, és ezen alapul az elhízás mértékének megítélése. A BMI-értékek alapján világszerte több mint egymilliárd ember sorolható az elhízottak közé, ami a vényköteles fogyókúrás szerek iránti növekvő keresletet is alátámasztja. Azonban lehet, hogy a helyzet nem annyira drámai, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. A The Lancet Diabetes & Endocrinology című szaklapban közzétett elemzésben több mint 50 orvos vett részt a világ különböző tájairól, akik arra figyelmeztetnek, hogy sok esetben azokat, akiket a BMI alapján elhízottnak minősítenek, valójában jó egészségi állapot jellemzi. Ezek az emberek normál szervi működéssel bírnak, és akár hosszú életet is élhetnek.

Az aktuális meghatározás alapján sok földlakó küzd az elhízás problémájával, és sokan közülük nem kapják meg a megfelelő támogatást. A BBC-nek nyilatkozó Natalie, aki a BMI-skála szerint túlsúlyos brit nő, elárulta, hogy hetente négyszer látogatja az edzőtermet és egészséges ételekkel táplálkozik. Ennek ellenére még mindig elhízottnak számít, bár ő inkább "nagyobb testalkatúnak" tartja magát, és teljes mértékben fittnek érzi magát. Orvosa is megerősíti ezt, mondván, hogy a BMI-t figyelmen kívül hagyva is egészségesnek minősíti őt. Egy másik férfi, akit szintén kövérnek bélyegeztek, elmondta, hogy a testtömeg-indexe alapján már az elhízottság határán áll, de a testzsírja mindössze 4,9 százalék, ami azt jelenti, hogy jelentős izomtömege van.

Sokan azt hiszik, hogy a kövér és a fitt kifejezések ellentmondanak egymásnak, és csak diétás megoldásokkal lehet ezen változtatni.

A BMI, vagyis testtömegindex, egy olyan mutató, amely a magasság és a súly viszonyából következtet az egyén ideális testsúlyára és a potenciális elhízásra. Ezt a számítást sok országban a népesség fittségi szintjének meghatározására is használják. A BMI kategóriái szerint túlsúlyosnak számít valaki, ha az indexe 25 és 29,99 között mozog, míg az elhízásra 30 vagy annál magasabb érték utal. A BMI kiszámításához a következő képletet alkalmazzuk: a testsúlyt kilogrammban elosztjuk a magasság méterben mért négyzetével.

Ennek a kalkulálásnak viszont vannak korlátai, azt megmutatja, hogy mekkora súlyt cipel valaki, de a testzsírt nem. Az izommal jól ellátott sportolók BMI-je mindig magas, de elhízottnak nehezen nevezhetnénk őket, hiszen egy csepp zsír sincs rajtuk.

A legfrissebb jelentések alapján a testtömegindex (BMI) hasznos eszköz lehet az egészséges testsúlyú, túlsúlyos és elhízott egyének arányának felmérésére, azonban nem nyújt lényeges információt az általános egészségi állapotról vagy a testzsír minőségéről. Érdemes megjegyezni, hogy a testzsír mértéke és eloszlása között is jelentős eltérések lehetnek: különösen aggasztó a hasi tájékon, valamint a belső szervek körül felhalmozódó zsír. Az új kutatások szerint a test és különösen a derék körüli zsírmennyiség mérése sokkal informatívabb lehet az egészségi állapot felmérésében, mint a nem túl részletező BMI. Az elhízás kétségtelenül egészségügyi kockázatot jelent, ám vannak olyan esetek is, amikor ez a kockázat már átfordul betegségbe.

Amennyiben csupán lehetséges egészségügyi kockázatokról van szó, amelyek még nem váltak betegséggé, érdemes komolyan venni az életmódbeli ajánlásokat. Ezek segíthetnek mérsékelni a jövőbeli egészségügyi problémák valószínűségét. Fontos figyelmet fordítani a családi kórtörténetre is, hiszen ez segíthet feltárni, mely betegségek kockázata áll fenn az egyén esetében.

Az elhízás pontosabb meghatározása kulcsfontosságú, különösen a napjainkban egyre népszerűbb, 20 százalékos súlycsökkentést ígérő gyógyszerek piacán. Ahelyett, hogy a közönséges pirulák szedésére támaszkodnánk, sokkal lényegesebb lenne a helyes diagnózis felállítása. Jelenleg a súlycsökkentő készítmények gyakran csak azoknak javasoltak, akiknek a testtömegindexe (BMI) meghaladja a 30-at, vagy akik valamilyen, túlsúlyhoz kapcsolódó betegségben szenvednek. Azonban talán érdemes lenne szélesebb körben alkalmazni ezeket a terápiákat. Egy új, a testzsír százalékát is figyelembe vevő definíció bevezetése nemcsak a túldiagnosztizálás mértékét csökkentené, hanem a feleslegesen kezelt páciensek számát is.