Az USAID megszüntetésének híre világszerte felcsendülő ünneplésre ad okot a diktátorok számára, Orbán Viktor neve is felmerült a New York Times által készített elemzésben. A lap megjegyzi, hogy ezen lépés következményei messze túlmutatnak az Egyesült Álla
Elon Musk bejelentette, hogy megszünteti az Egyesült Államok segélyügynökségét. Ez az ügynökség eddig jelentős forrásokat biztosított a választási megfigyelő csoportok, a korrupcióellenes ellenőrzések, a független médiák és az emberi jogi szervezetek működésére. Az intézkedés komoly hatással lehet a demokratikus folyamatok és a társadalmi igazságosság támogatására.
Oroszország, Magyarország és Salvador vezetői egyöntetűen üdvözölték Elon Musk döntését, amelynek keretében felszámolja az Egyesült Államok segélyügynökségét. Dmitrij Medvegyev, a volt orosz elnök, aki jelenleg az ország Biztonsági Tanácsának alelnöki posztját tölti be, "okos lépésnek" minősítette ezt a döntést. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke keddi Facebook-bejegyzésében kifejezte támogatását a "globalista" szervezetek finanszírozásának leállítása mellett. Politikai igazgatója, Orbán Balázs hozzátette, hogy "nem is lehetne boldogabb" azzal kapcsolatban, amit Musk tesz. Salvador elnöke, Nayib Bukele, aki korábban már kifejezte ellenérzését ezekkel a programokkal szemben, nyíltan bírálta az amerikai pénzek felhasználását, amelyeket szerinte "ellenzéki csoportokba, nem kormányzati szervezetekbe és destabilizáló mozgalmakba irányítottak" – áll a New York Times beszámolójában.
A segélyügynökség a rendelkezésre álló pénzt a választási megfigyelő csoportok, a korrupcióellenes felügyeletek, a független sajtóorgánumok és az emberi jogi szervezetek támogatására fordította. 2023-ban erre 1,58 milliárd dollárt költöttek. ami ugyan az ügynökség éves költségvetésének csak töredéke, de túlságosan is reflektorfényben voltak a feladatok és az elért eredmények. A támogatásban részesülők gyakran konfliktusba kerültek a világ tekintélyelvű vezetőivel. Orbán Viktor korábban már többször hangsúlyozta: ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok kormánya vessen véget az ilyen programoknak - írja a lap.
A független hírügynökségek, amelyek a kormányzati befolyás alóli felszabadulásért harcolnak, komoly kihívásokkal néznek szembe, mivel a jövőben jelentős erőforrások hiányozhatnak e céljaik eléréséhez. Thomas Carothers, a külügyminisztérium egykori tisztviselője, aki jelenleg a washingtoni Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány demokrácia-, konfliktus- és kormányprogramját irányítja, arra figyelmeztetett, hogy sokan, akik az elnyomó hatalom ellen állnak ki, a jövőben korlátozottabb lehetőségekkel fognak rendelkezni a harcuk folytatására.
2023-ban az ügynökség több mint 1,9 milliárd dollárnyi élelmiszersegélyt osztott ki. Az ügynökség emellett a HIV-fertőzések kezelésével és a születésgondozással is foglalkozott, valamint küzdött a malária, a tuberkulózis és más betegségek ellen. Donald Trump elnök január 20-án aláírt egy végrehajtási rendeletet, amelyben elrendelte a segélyek leállítását, hogy a kormány felülvizsgálhassa a programokat. Kedd este egy hivatalos feljegyzést tettek közzé az interneten, amely szerint az ügynökség teljes globális munkaerő-állományát szabadságolják.
"Az Egyesült Államok külföldi segélyeinek csökkentése és a gazdasági fejlődésre való összpontosítás alapvetően Kína sikeres modelljét utánozza: a gazdasági növekedés előtérbe helyezését, miközben figyelmen kívül hagyja az emberi jogokat, a környezetvédelmet és a munkajogokat" - mondta Li Qiang, a China Labour Watch alapítója, amely a kényszermunka felszámolására törekszik Kínában.
Csáky Zselyke, az Európai Reformközpont (Center for European Reform) tudományos főmunkatársa szerint az Egyesült Államok évente mintegy kétmilliárd dollárt költött a közvetlen demokrácia-támogató programokra, beleértve a külügyminisztérium közvetlen forrásait és a USAID támogatásait is. Európa körülbelül 4 milliárd dollárt költ, és körülbelül 50 százalékkal többet kellene költenie a különbség kiegyenlítéséhez. "Őszintén szólva ezt meglehetősen valószínűtlennek tartom" - mondta Csáky, és hozzátette: a fő probléma most a szervezet felszámolásának tempója, mert amire az európai országok reagálnak az új helyzetre, sok esetben már késő lesz.
