A Nézőpont Intézet figyelmeztet: az Európai Unió intézményeiben komoly veszély fenyegeti a jogállamisági elvek tiszteletben tartását.

A második alkalommal közzétett „Jelentés a jogállamiság helyzetéről az EU intézményeiben” című dokumentum a jogállamiságot sértő gyakorlatokat tárja fel az Európai Unió intézményeiben. E jelentés célja, hogy rávilágítson a problémákra, különös tekintettel Magyarország helyzetére is, aminek kapcsán az unió nyilvánosságra hozza a jogállamisággal kapcsolatos értékelését.

Az elemzésben kiemelik, hogy a "jogállamiság" fogalma nem rendelkezik egységes definícióval. A Velencei Bizottság is pontos definíció helyett a jogállamiság alappilléreinek a beazonosítására vállalkozik, amelyek a törvényesség, a jogbiztonság, a hatalommal/hatáskörrel való visszaélések megelőzése, törvény előtti egyenlőség és a diszkriminációmentesség, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés.

Bár a jogállamiság témája az utóbbi időszakban jelentős figyelmet kapott, a diskurzusba kevésbé integrálódott az a fontos szempont, hogy az Európai Unió intézményeinek és működésének is jogállamisági keretek között kell lennie - emelték ki szakértők.

A feltárt jogállami anomáliákat négy fő terület köré csoportosították: először is, a következmények nélküli korrupciós esetek aláássák az EU intézményeibe vetett bizalmat. Másodszor, az összeférhetetlen pozíciók halmozása komoly kockázatot jelent a visszaélésekre. Harmadszor, az uniós források NGO-kba való átcsoportosítása átláthatatlan módon történik, ami tovább fokozza a problémákat. Végül, a rendszerszintű kettős mérce súlyosan sérti a jogbiztonságot, ami hosszú távon destabilizálja a jogi kereteket.

Ezek a kockázatok szoros kapcsolatban állnak az uniós intézmények működésében fellelhető szerződésellenes gyakorlatokkal, az önkényes és fokozatos hatáskörtúllépésekkel, valamint a korrupcióval, amely az intézmények körében terjedt el. E problémák hátterében gyakran az átláthatóság hiánya, a belső szabályozás elégtelensége és a felelősségre vonás gyengesége áll - állapították meg a szakértők.

Az Európai Parlament működését illetően rámutattak arra a problémára, miszerint a köztörvényes bűncselekménnyel meggyanúsított EP-képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló eljárás hosszú időn át elhúzódhat, mivel az eljárás nincsen határidőhöz kötve.

További aggasztó tényezőként merült fel, hogy a korrupciós botrányban érintett lobbiszervezetek továbbra is képesek befolyásolni az Európai Parlament működését. A Transparency International túlzott mértékben gyakorol hatást a szervezetre, míg az európai politikai pártok feloszlatására is van lehetőség, amennyiben nem tartják tiszteletben az unió alapelveit. Az ilyen eljárások során kötelezően be kell vonni az Európai Szocialisták Pártjához kapcsolódó alapítvány tudományos tanácsának egyik tagját, hogy véleményüket kikérjék. Ezen túlmenően a harmadik legnagyobb politikai erő, a Patrióták, elszigetelésre kerül, ami gátolja az uniós polgárok akaratának kifejezését.

Az Európai Bizottság kapcsán felmerült aggályok között szerepel, hogy a tömegtájékoztatás szabadságát szabályozó új európai rendelet valójában a sajtószabályozás uniós szintű uniformizálására irányuló eszköz, amely rejtett hatáskörbővítést jelent. Ursula von der Leyen bizottsági elnök és a biztosai körüli korrupciós ügyek eddig következmények nélkül maradtak, ami tovább növeli a bizalomhiányt. Az Európai Bizottság emellett átláthatatlan módon támogat olyan érdekérvényesítő szervezeteket, amelyek nyomásgyakorló csoportként funkcionálnak az uniós intézmények és a tagállamok szintjén. Ráadásul a bizottság által kinevezett külső szakértők, akik uniós forrásokat bírálnak, saját szervezeteik érdekeit is képviselhetik, ami rendszerszintű összeférhetetlenségi kockázatot jelent. Továbbá, négy távozó biztos esetében aggályos, hogy túl gyorsan kaptak engedélyt arra, hogy lobbiszervezeteknél helyezkedjenek el, amelyekkel korábban biztosként szoros kapcsolatban álltak.

A Nézőpont Intézet elemzése alapján a bizottság következetlenül alkalmazza a 7-es cikkely szerinti eljárást. Erre példa, hogy míg Lengyelországot a bíróságok függetlenségének hiánya miatt elmarasztalták, a román elnökválasztást megsemmisítő alkotmánybíróság döntését nem kifogásolták.

Összeférhetetlennek tartják, hogy a Európai Unió Bíróságának holland származású bírója 30 éven át volt az Európai Bizottság szolgálatában, korrupciós kockázatként értékelték, hogy a bíróság dán alelnöke mandátuma lejártát követően 24 napon belül a bírósági eljárásokban részt vevő ügyvédi irodánál helyezkedett el.

Az álláspontjuk szerint aggasztó, hogy a bíróság pártatlanságát veszélyezteti Thomas von Danwitz, a német alelnök, aki egy olyan politikai szervezet kuratóriumának tagja, amely ideológiai bírálatokat fogalmaz meg a tagállamokkal szemben. Ezen kívül úgy vélik, hogy Dean Spielmann, a bíróság főtanácsnoka túllépte a hatáskörét, amikor javaslatában bírálta a lengyel alkotmánybíróság függetlenségét és pártatlanságát.

A Nézőpont Intézet idei jelentése három tagállamban 25 szakértővel, professzorral és kutatóval folytatott konzultáció eredményeképp született meg, és a 2024-es EP-választástól 2025. május 22-ig eltelt időszakot vizsgálja.