Porig alázva kénytelen százmilliárdokat kifizetni az EU védelmi alapjára: ezzel a megállapodással rukkolt elő Von der Leyen.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke stábjával együtt a kezdetben próbálta sikerként eladni az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodást, mostanra azonban a világ minden részéről záporoznak a megállapodást bukásként értékelő kritikák.

A brüsszeli tárgyalódelegáció július végén olyan megállapodást kötött Washingtonnal, amelyet még a leglojálisabb uniós tisztviselők is csak leplezett zavarral neveznek előrelépésnek.

A Financial Times és a Spiked cikkei Európa megalázó helyzetére fókuszálnak, ahol Trump kifogástalan alkuerejével, mint egy úthenger, simította el az EU ellenállását.

számok önmagukért beszélnek: az Unió elfogadta, hogy az USA a legtöbb európai exportcikkre 15 százalékos általános vámot vet ki, miközben Brüsszel saját tarifáit lényegében lenullázza. Az EU szinte semmint nem kapott cserébe. Sem piacnyitást, sem technológiai partnerséget, sem pedig Washington tartós vám-garanciáját. Mindössze annyit sikerült elérni, hogy ne kapjon Európa sokkal durvább vámokat.

A megalázkodás azonban nem áll meg a vámoknál. A kötelezettségvállalások sora hosszú és költséges. Ursula von der Leyen évente 250 milliárd dollár értékben vállalt amerikai energiaimportot három éven át - ráadásul a fosszilis források aránya mellett szemérmesen elsiklik az uniós kommunikáció.

Ezen felül az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy 600 milliárd dollár értékben fektessen be az Egyesült Államok területén, továbbá 100 milliárd dollár értékben vásároljon amerikai fegyvereket. A brüsszeli hivatalos álláspont szerint ez mind "kölcsönösen előnyös stabilitási csomag", de még a mérsékelt európai politikai szereplők is inkább a kármentés szavával élnek.

A megállapodás súlyát talán a francia reakciók jelzik legjobban.

A brit The Guardian cikkében Larry Elliott közgazdász megjegyzi: "Ez az EU Szueze". Ahogy 1956-ban a Szuezi válság idején a brit-francia koalíció is kénytelen volt szembesülni azzal, hogy mennyivel gyengébbek az Egyesült Államoknál, úgy most a "kereskedelmi szuperhatalomként" emlegetett Európai Unióról derült ki, hogy mennyire sebezhető.

A háttérben egyszerre több, régóta érlelődő gyengeség bontakozik ki. Európa gazdasági teljesítménye évtizedek óta lemaradásban van az Egyesült Államokhoz képest; jelenleg az USA fejenkénti GDP-je körülbelül kétszerese az uniós átlagának. A kontinens energia- és védelempolitikája krónikus alulfinanszírozottsággal küzd, miközben a brüsszeli zöld- és szociális célkitűzések gyakran gátolják saját iparának fejlődését.

Donald Trump amerikai elnök ügyesen kihasználta Ursula von der Leyen és az Európai Unió gyenge pontjait. Tudta, hogy Európa számára elengedhetetlen az amerikai piac megtartása, és hogy geopolitikai szempontból sem kívánja kockáztatni az Egyesült Államokra épülő védelmi struktúrát. Így hát az uniós vezetés korábbi ígéretei a válaszlépések bevezetéséről csupán üres szólamok maradtak, amelyeknek semmilyen tényleges hatásuk nem volt.

A tárgyalási dinamika egyszerű volt: Washington emelte a tétet, Brüsszel pedig - a NATO-ráfizetéstől az ukrajnai fegyverbeszerzésekig - mindig fizetett, mert nem maradt más választása. Von der Leyen - aki a sajtóban erőltetett mosollyal próbálta tompítani a megaláztatást - valójában végig gyenge lapokkal ült az asztalnál.

A kérdés most az, hogy képes-e az EU tanulni ebből a pofonból. Továbbra is két út áll az unió előtt: vagy tovább erőlteti a valódi föderális állammá válás útját egy erősebb központi hatalommal, vagy épp az ellenkező irányba, a decentralizáció irányába fordul, s hagyja, hogy regionális blokkok, például a V4 országok önállóbban védjék érdekeiket.

Amíg Európa nem állítja helyre saját rendjét – legyen szó gazdaságról, védelemről vagy intézményi struktúrákról –, addig minden egyes nyers alkuhelyzetben újra és újra fel fog bukkanni ez a dinamika: Brüsszel állja a számlát, míg Washington határoz meg az irányt.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, amint közösen bejelentik megállapodásukat.

(Fotó: MTI/AP/Jacquelyn Martin)