Regős Gábor szerint a költségvetési hiány kialakulása összetett jelenség, amelyet nem csupán gazdasági tényezők, hanem politikai akarat is befolyásol. A gazdasági környezet, a bevételek és kiadások alakulása mellett fontos szerepet játszik a döntéshozók s

Régen nem tapasztaltuk, hogy a havi deficit ilyen magasságokba emelkedjen, mint azt októberben láthattuk. Azonban év végéig még van lehetősége a kormánynak a helyzet kezelésére - nyilatkozta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az InfoRádión. Hozzátette, hogy jelenleg kérdéses, a választások előtt mennyire fog a kormány költekezni, vagy éppen ellenkezőleg, mennyire fogja szigorítani a kiadásokat.

Október végére a központi alrendszer államháztartási hiánya megközelítette a 3668 milliárd forintot - tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ez az összeg azt jelenti, hogy az évesen tervezett 4774 milliárd forintos pénzforgalmi hiány 76,8%-a már realizálódott. Különösen figyelemre méltó, hogy október hónapban a deficit drámaian megugrott, közel 340 milliárd forintra nőtt.

Október hónapban a költségvetés 339 milliárd forintos hiányt könyvelhetett el, ami figyelembe véve a korábbi éveket, igencsak jelentősnek számít. Csak 2021-ben és 2024-ben tapasztaltunk ennél nagyobb deficitet. Ha az elmúlt tíz hónapot vizsgáljuk, a hiány összesen megközelíti a 3700 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a kormányzatnak az utolsó két hónapra, a megemelt hiánycél elérése érdekében, még 1100 milliárd forintos mozgástere maradt – nyilatkozta az InfoRádióban Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A szakértő megjegyezte, ismert, hogy a decemberi költés azért elég erős szokott lenni,

Az év végének közeledtével a költségvetési hiány gyakran a legmagasabb szintet éri el, ami miatt nehezen megjósolható, hogy sikerül-e elérni a kitűzött hiánycélt, vagy esetleg azt is túllépheti az államháztartás.

A kiugró mértékű deficittel kapcsolatban a vezető közgazdász azt mondta, a kormány most az első 10 havi adatokat közölte, ami szerint a bevételek ugyan 5,6 százalékkal nőttek, a kiadások viszont 6,9 százalékkal lettek nagyobbak. Ezen belül kiemelhetők a kamatkiadások, amik kapcsán fontos megemlíteni, hogy jelen pénzforgalmi szemléletben eltérő az elszámolás, mindent akkor kell elszámolni, amikor az adott tétel kifizetésre kerül. Emellett az idei évben nagyon sok, két évvel ezelőtti infláció utáni kamatot fizető állampapír fizetett magas kamatot.

Regős Gábor kiemelte, hogy az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások, valamint a babaváró támogatások, a költségvetési szervek kiadásai és az önkormányzati támogatások mind jelentős növekedést mutattak az elmúlt év folyamán.

A szakértő hangsúlyozta, hogy az államháztartás hiánya részben akarat, részben pedig a gazdasági környezet függvénye. Ez azt jelenti, hogy a bevételek alakulása és a gazdasági növekedés mértéke kulcsfontosságú tényezők. Az idei évben a növekedés jelentősen elmaradt a prognózisoktól, azonban a költségvetés szempontjából kedvező fordulat, hogy...

Bizonyos kulcsfontosságú tételek esetében valóban figyelemreméltó növekedés tapasztalható. Például az áfabevételek 11,2%-os emelkedése, valamint a személyi jövedelemadó-bevételek 8,6%-os növekedése hozzájárult ahhoz, hogy az ország gazdasága valamelyest kilábaljon a stagnálás állapotából.

"A GDP várhatóan alacsonyabb szinten alakul, mint ahogy azt korábban terveztük" - emelte ki a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Hozzátette, hogy a másik oldalon szintén komoly kérdés, hogy a választások előtt a kormány mennyire fogja visszafogni a kiadásokat, vagy éppen ellenkezőleg, mennyire lesz hajlandó juttatásokkal kedveskedni a választóknak. A választásokat követően pedig az újonnan alakuló kormányzat döntései is nagy hatással lesznek a hiány mértékére, legyen szó a kiadások növeléséről vagy csökkentéséről. Ezért a jövőbeli hiány kérdése nem csupán gazdasági, hanem politikai döntés is - emelte ki a szakértő.