Megérkeztek az egyetemi ponthatárok, és körülbelül 130 ezer fiatal számára válik világossá, hogy sikerült-e bejutniuk valamelyik felsőoktatási intézménybe.

A tavaszi felvételi időszakban összesen 129 730-an adták be jelentkezésüket a szeptemberben induló képzésekre, 8740 fővel többen, mint egy évvel korábban.

Ma este kerül sor az idei egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetésére, így körülbelül 130 ezer jelentkező tudhatja meg, hogy felvették-e őket valamelyik felsőoktatási intézménybe. A tavaszi felvételi időszak során összesen 129 730-an nyújtották be jelentkezésüket a szeptemberben induló képzésekre, ami 8740 fővel több, mint az előző évben. Ez a szám jelentős növekedést mutat az utóbbi évekhez képest, hiszen 2020-ban a jelentkezők száma mélypontjára, 91,5 ezer főre csökkent.

A felsőoktatás iránt azután kezdett ismét nőni az érdeklődés, miután a kormány könnyített a bejutás feltételen: egyebek mellett eltörölték a minimumponthatárokat, a felvételihez szükséges emelt szintű érettségi, valamint a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga kötelezőségét. Minderre azt követően került sor, hogy az állami egyetemek nagy része alapítványi fenntartásba került, az alapítványok kuratóriumaiban pedig nagy számban jelentek meg kormányközeli személyek, üzletemberek és politikusok. Változott a pontszámítás is, az egyetemek maguk határozhatják meg, milyen eredményekért, követelményekért adnak pluszpontokat. Tavaly és tavalyelőtt számos - főleg vidéki - egyetemre rekordalacsony pontszámokkal is be lehetett kerülni.

A csökkenő diáklétszám közvetlen hatással lesz a munkaerőpiacra, hiszen kevesebb fiatal jelenti a kevesebb elérhető munkalehetőséget is. Az Orbán-kormány intézkedései nyomán az egyetemeknek sürgősen új megoldásokat kell kidolgozniuk, hogy kompenzálják a kieső bevételeket.

Ugyanakkor, miközben a jelentkezők száma nőtt, az állami ösztöndíjas férőhelyek száma 87 ezerre csökkent a tavalyi 96 ezerről, de a kormányzat szerint ezzel továbbra is biztosított az államilag támogatott helyekre felvett tanulók eddigi aránya. A 2024-es általános felvételi eljárásban összesen 72 ezer főt vettek fel állami ösztöndíjjal támogatott helyre.

Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) áll a népszerűségi lista élén, hiszen 18 237 első helyes jelentkező választotta ezt az intézményt. A második helyezett a Debreceni Egyetem lett, ahol 10 814 diák jelezte érdeklődését, míg a harmadik pozíciót a Szegedi Tudományegyetem foglalja el 8892 jelentkezővel. Érdekes megfigyelni, hogy mindhárom egyetem esetében nőtt a jelentkezők száma a tavalyi évhez képest.

A legkeresettebb képzési területek között a gazdaságtudományok emelkednek ki, hiszen 25 606 diák választotta ezt az irányt, míg a műszaki és informatikai szakok iránt 24 613 érdeklődő jelentkezett. A harmadik helyen a pedagógusképzés áll, amelyre 21 105 fő nyújtott be jelentkezést. Ezen belül azonban az osztatlan tanárképzések iránti érdeklődés meglehetősen alacsony, csupán 2226 diák választotta ezt az utat első helyen. Ez a szám aggasztóan alacsony, és komoly problémákat vet fel az oktatói utánpótlás terén. Ráadásul, bár nem minden jelentkező kerül be a képzésbe, a végzett pedagógusok körében is gyakori a korai pályaelhagyás, ami tovább nehezíti a helyzetet.

Mindeközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az általános és középiskolákban több mint 14 ezer tanár éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt a következő öt éven belül.

A tanári pálya előtt álló fiatalok aránya továbbra is alacsony, miközben a tanárok jelentős része, minden második, már 50 éves vagy annál idősebb. A Budapesti Műszaki Egyetem fenntartásáért felelős cég, a Mol, hamarosan többségi tulajdonosává válik az intézménynek. A politikai és társadalmi környezet miatt sok magyar fiatal külföldre választja a tanulmányait, és sokan közülük nem tervezik, hogy visszatérnek. Érdekes, hogy a pedagógusképzés iránti érdeklődés nőtt, és egy 83 éves férfi is belevágott az egyetemi tanulmányokba, hogy beteljesítse álmát.