Csobánkán egy új bányászati projekt kapcsán a tervezett cégek robbantás nélküli kitermelési módszereket ígérnek, amelyek célja a környezet védelme és a közösség biztonságának megőrzése. A tervek szerint a műveletek során innovatív technológiák alkalmazásá

Folyamatosan zajlik az engedélyezési eljárás a Natura 2000-es övezetben található csobánkai dolomitbánya újbóli megnyitása és inert hulladékkal való feltöltése kapcsán. A környezetvédelmi hatósághoz közel száz észrevétel érkezett, amelyek között szerepelnek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának, számos civil szervezetnek és a csobánkai önkormányzatnak a kifogásai, valamint tiltakozása az újranyitás ellen. A hatóság december 16-ig kérte a bányanyitásra irányuló kérelmet benyújtó Szűcs-Fuvar Bt.-től a módosított hatásvizsgálati dokumentációt. A cég viszont már jelezte, hogy az eredeti elképzeléseket átalakítva lemondana a robbantásos bányaművelésről.

Csobánkán heves ellenállást kavart a dolomitbánya újranyitásának és a sittel való feltöltésének terve. A település lakói aggodalommal figyelik az engedélyezési eljárás alakulását, amely még folyamatban van. A hatóság a környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentáció módosítását követeli, mivel a kérelmező cégnek számos, még tisztázatlan kérdésre kell választ adnia. Az itt élők hangja egyre erősebben hallatszik, jelezve, hogy nem tűrik a környezetüket veszélyeztető döntéseket.

Korábban több írásban foglalkoztunk a Csobánkát érintő bányanyitási üggyel, amely jelentős ellenállást váltott ki a helyi közösségből. Részletesen beszámoltunk egy lakossági fórumról is, ahol a tiltakozó lakosok mellett környezetvédelmi szakértők és jogászok is felszólaltak. Kiemelendő, hogy a fórumon részt vett Vitályos Eszter, a körzet fideszes országgyűlési képviselője, aki határozottan elítélte a bánya újranyitására és a hulladékkal való feltöltésére vonatkozó terveket, mondván, hogy azok képtelenségnek és "vérlázítónak" minősíthetők.

Az engedélyezési folyamat során kizárólag írásos formában lehetett észrevételeket tenni, így a kötelező közmeghallgatás is a személyes részvétel mellőzésével zajlott, csupán írásban benyújtott véleményekkel. Az engedélyezési dokumentáció alapos áttekintése után, különösen a számos szakértői és lakossági észrevétel figyelembevételével, a környezetvédelmi hatóság arra a következtetésre jutott, hogy "zaj- és rezgésvédelem, levegőminőség, táj- és természetvédelem, hulladékgazdálkodás, valamint a földtani közeg védelme szempontjából" érdemes további lépéseket tenni.

A döntés meghozatalához szükséges valamennyi adat és információ nem áll rendelkezésre.

Ezért "a tényállás tisztázására" és új hatásvizsgálati dokumentáció készítésére szólították fel a vállalkozót.

A kormányhivatal hivatkozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) szakértői véleményére, amelyben megállapítják, hogy az eredeti dokumentációban számos megkérdőjelezhető és "tartalmilag zavaros" állítás található. Kiemelik, hogy a különösen védett természeti terület növény- és állatvilágának, valamint a bányaművelés élővilágra gyakorolt hatásának bemutatása rendkívül hiányos. Ezen túlmenően a hivatal kéri, hogy a teherszállítással kapcsolatos zajhatásokat újra vizsgálják meg, mivel a robbantásokkal összefüggő zajterhelésről is hiányoznak fontos információk. A hatóság emellett tájékoztatást vár az illegális hulladékok jelenlétéről a területen.

Úgy tűnik, a környezetvédelmi hatóság a tájrendezés és a bányagödör feltöltése kapcsán is teljesen új álláspontra helyezkedett. 2020-ban ugyanis ugyanez a hatóság még engedélyezte a Szűcs-Fuvar Bt. számára a meglévő ásványi anyag kitermelését és a bányagödör sittel való feltöltését. Ezt a cégnek 2023. december 31-ig kellett volna teljesítenie, de ez nem történt meg. A 2020-as engedélyről azonban most a hatóság nem ejt szót, ahogy arról sem, hogy abban még semmilyen természet- és környezetvédelmi aggályt nem fogalmaztak meg a bányatevékenység kapcsán.

Mint korábban megírtuk, a vállalkozó a kitermelés befejezése után 360 ezer köbméter inert hulladékkal töltené fel a bányagödröt. A környezetvédelmi hatóság viszont a teljes feltöltésről szóló korábbi álláspontot "felülbírálva" most azt írja: "az eredeti morfológia visszaállítását semmilyen tájrendezéssel kapcsolatos szakmai irányelv nem írja elő kötelező jelleggel". Hivatkoznak arra is, hogy "a bányászat során kialakult, talajtakaró nélküli sziklafalak 2007 óta védett madárfajok élőhelyei", s hogy külszíni bányák természeti környezetbe illő tájrendezése az omlásveszélyes bányafalak rendezését, és

"a természetközeli, biztonságos állapot kialakítását jelenti, nem a teljes feltöltést,

amely adott esetben indokolatlan környezeti és természeti terheket is jelentene".

A bányaművelést kérő vállalatnak be kell mutatnia az eredeti térszín helyreállításán kívül minden egyéb tájrendezési alternatívát. Fontos, hogy hangsúlyozzák: "a lehetséges változatok között figyelembe kell venni a nem cselekvés opcióját is, ami a jelenlegi állapot fenntartását jelenti".

A Szűcs-Fuvar Bt. megbízásából eljáró Hatás-Kör 2000 Bt.-nek legkésőbb december 16-ig be kell nyújtania a frissített és átdolgozott dokumentációt, amelyben szerepelnek a szükséges kiegészítő információk.

A Hatás-Kör azonban már novemberben benyújtott egy nyilatkozatot, mely szerint a Szűcs-Fuvar "felülvizsgálta a termelési technológiát, mely alapján az a döntés született, hogy robbantás alkalmazására nem kerül sor a kitermelés során", ezért ennek hatásaival nem kívánnak foglalkozni. A nyilatkozatban arra az észrevételre is reagálnak, hogy dokumentáció szövegében két helyen

Csobánka település helyett Hejőszalonta község neve szerepel.

A Hatás-Kör 2000 Bt. szerint ez csak tévedésből történt, ami miatt elnézést kérnek. Kijelentik azt is, hogy a bányaterületen a cég hulladékgazdálkodási tevékenységet nem fog végezni, mivel "oda csak hulladéknak nem minősülő, inert földanyag kerül beszállításra".

Tordai Bence, országgyűlési képviselő, a Facebook-oldalán közzétett törvényjavaslatában "súlyos jogszabályi hiányosságokra" hívta fel a figyelmet a csobánkai dolomitbányára vonatkozó bányászati engedélykérelem kapcsán. A javaslat célja a bányászati törvény módosítása, amely megakadályozná, hogy olyan bányavállalkozók, akik korábban súlyos szabálysértéseket követtek el, új engedélyeket kapjanak. Emellett a visszaeső szabályszegők esetében is szigorítaná a bányászati jog megvonásának eljárásait.

Tordai Bence a törvényjavaslat kidolgozása során széleskörű konzultációt folytatott, bevonva civileket, független szakértőket, valamint az országos bányakapitányt is. Ezt követően felkérte Vitályos Eszter kormányszóvivőt, a térség országgyűlési képviselőjét, hogy közösen nyújtsák be a javaslatot. Vitályos azonban elutasította a felkérést, amivel Tordai Bence szerint ellentmondott korábbi ígéretének, miszerint támogatja a csobánkaiak érdekeit.

Vitályos Eszter a Facebookon fejezte ki véleményét, ahol Tordai javasolt szigorításait indokolatlanul túlzónak minősítette. Kiemelte, hogy jelenleg is rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik a bányafelügyelet számára, hogy szabálytalan bányászati tevékenység esetén fellépjen a bányavállalkozókkal szemben, és alkalmazza a szükséges jogi következményeket és szankciókat.

"Az ígéretemhez hű maradok, és minden lehetséges eszközt felhasználok annak érdekében, hogy a bánya ne indulhasson el. Minden erőmmel azon vagyok, hogy megvédjem a csobánkaiak érdekeit, és ha szükséges, akár frontálisan is szembeszállok a gépekkel."

Újabb fontos fejlemény, hogy Karácsony Gergely főpolgármester is hangot adott ellenérzéseinek a csobánkai bányanyitással kapcsolatban. Véleménye szerint a tervezett bányatevékenység komoly fenyegetést jelent a budai vízbázisra, ami nem csupán a vízminőség romlásához vezethet, hanem a Csillaghegyi Fürdő, a Római Strandfürdő és a Pünkösdfürdői Strand üzemeltetésére is kihatással lenne.

Egy Tordai Bencével készült közös videóban a két ellenzéki politikus kifejezte véleményét, miszerint a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. által készített hidrogeológiai szakvélemény világosan jelzi: "törvényes keretek között nem adható ki a környezetvédelmi engedély a csobánkai bányaberuházás számára, mivel ez jelentős kockázatot hordoz a budai vízbázisra nézve."

A hivatkozott szakvélemény úgy fogalmaz, hogy a felszín alatti víz szempontjából a jogszabályok nem engedik olyan bányászati tevékenység végzését, amelynek következtében "a külszín megbontásával kialakított bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 méteren belül megközelíti".

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. szakemberei hangsúlyozzák, hogy figyelemmel kísérik a csobánkai bányanyitás folyamatát, valamint a tervezett hulladéklerakó megvalósítását. Amennyiben szükséges, ügyfélként fognak részt venni a kapcsolódó engedélyezési eljárásokban, illetve nyilatkozataikkal igyekeznek biztosítani a három strandfürdő és a Csillaghegyi ásványvíz palackozó kiemelkedő vízminőségének megőrzését.

Bodnár Zsuzsa egy különleges személyiség, akinek élete tele van inspiráló történésekkel és egyedi tapasztalatokkal. Az ő története tele van szenvedéllyel, kreativitással és kitartással, ami mindenki számára példaértékű lehet. Zsuzsa mindig is kereste azokat a lehetőségeket, amelyek által kifejezheti magát, és hozzájárulhat a körülötte lévő közösséghez. Az ő neve egyet jelent a pozitív energiával és a változások iránti elköteleződéssel.