Románia gazdasága: Új élet vagy alapos vizsgálat előtt áll?

Romániában már két-három évvel ezelőtt elkerülhetetlen lett volna bevezetni azokat a népszerűtlen intézkedéseket, amelyek ellen mostanra a lakosság jelentős része lázad - hívta fel a figyelmet Tánczos Barna kormányfő-helyettes és Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója által folytatott diskurzus során, a 16. Kolozsvári Magyar Napok keretében. A tavalyi év során Románia az államháztartás túlköltekezése miatt "deficitbajnokká" vált Európában. Ha idén nem fogadták volna el a szükséges megszorító intézkedéseket, könnyen visszatérhetett volna a 2010-es válsághelyzet, amikor a bérek 25%-os csökkentésére került sor. A rendezvényen elhangzott, hogy a megszorítások hatásai csak másfél év múlva kezdenek majd érezhetővé válni.

A beszélgetést irányító Rácz Béla Gergely, aki egyben kérdező szerepét is betölti, érdeklődött Tánczos Barna kormányfő-helyettes tapasztalatai iránt a korábbi pénzügyminiszteri posztjával kapcsolatban. Felvetette, hogy milyen kihívásokkal kellett szembenéznie, hiszen a pénzügyminiszteri szerep nem csupán nehéz, de rendkívül felelősségteljes is volt.

- Sok minden másra "vetemedtem", mielőtt pénzügyminiszterré váltam. Az előző kormány idején a környezetvédelmi tárca az RMDSZ-hez került. 2020-ban mindössze tíz percig tölthettem be a pénzügyminiszteri posztot. Reménykedtem, hogy Kelemen Hunor szemében felcsillan a sanda mosoly, és az egész kinevezés csak egy tréfa, de valójában a kinevezésem kemény tárgyalások eredménye volt. Már több minisztériumban dolgoztam, és tisztában voltam azzal, mit jelent a költségvetés kezelése. A tárcavezetőket általában nem érdekli a deficit; aki miniszterként a költségvetési hiányra fókuszál, az ne is álmodjon fejlesztésekről. Minden tárcavezető az általa irányított minisztérium érdekeit helyezi előtérbe. 2024 decemberében az RMDSZ kulcsszerepet játszott a kormányzati helyzetben; a szövetség döntötte el, hogy többségi vagy kisebbségi kormány alakul. A két nagy párt gyengélkedett, és az RMDSZ adott új impulzust az eseményeknek. Meglepetésként érte a közvéleményt, amikor világossá vált, hogy 2024 utolsó három-négy hónapjában féktelen költekezés zajlott, így mi lettünk a deficitbajnokok Európában. Most különösen nehéz a hiány csökkentése, mivel 2025 első hat hónapjában nem történtek deficitcsökkentő lépések. Az idei elnökválasztási kampány alatt ez különösen problémás lett volna - válaszolta Tánczos Barna volt pénzügyminiszter.

Beszélt arról is, hogy "az elmúlt harminc évben az RMDSZ-nek nem osztottak komoly lapot fiskális politika terén, ez megmaradt a nagy pártok szintjén, hogy ők majd tudják, hoznak jó minisztert, szakértőiket. Nem foglalkoztunk soha fiskális politikával. Januárban pedig fel kellett göngyölíteni mindent, össze kellett szedni a csapatot, meg kellett győzni a nagy pártokat, hogy reformokra van szükség a költségvetés összeállításában, az önkormányzati pénzek leosztásában, 5 százalékos költségcsökkentés kell minden minisztériumban. Amikor a "szent tehenekhez" próbálsz hozzányúlni, mert muszáj, az rettenetesen fájdalmas tud lenni."

Tánczos Barna, a szakminisztérium vezetője, kifejtette, hogy érzése szerint a pénzügyminisztérium túlzott befolyással bír a szakpolitikák kialakításában. Gyakran tapasztalható, hogy a tárcavezetők úgy érzik, mintha másodrangú szereplők lennének a kormányzati döntéshozatalban. A pénzügyminisztériumnak nehéz feladatot jelent az egyensúly megteremtése, hiszen miközben a minisztériumok forrást igényelnek, a költségvetési kereteket is szigorúan csökkenteni szükséges. A kormányüléseken formális határozatok születnek, de a valódi egyeztetések már az előzetes megbeszéléseken zajlanak; a végső döntést pedig mindig a miniszterelnök hozza meg.

A megszorító intézkedések kapcsán végzett elemzések gyakran a jelenlegi nehézségekre és a közeljövő várható kihívásaira összpontosítanak. Azonban érdemes megvizsgálni a helyzet másik aspektusát is. Románia a keleti blokk országaiból a leggyorsabban zárkózott fel az Európai Unióhoz. Mi állt ennek a viszonylag gyors felzárkózás mögött, és milyen hátrányos következményekkel járt ez? – tette fel a kérdést Rácz Béla Gergely, egyetemi oktató és közgazdász.

- Tizenkét évvel ezelőtt Románia a fogyasztás alapú fejlődést választotta, ami mögött nem volt termelékenység, sem nagyobb volumenű termelésnövekedés, ami a deficitet megelőzte volna. Ma Romániának a nagy költségvetési hiány miatt a külkereskedelmi mérleghiány a legsúlyosabb problémája. Ahhoz, hogy ez helyreálljon, és visszakerüljünk a 11-12 évvel ezelőtt egyensúlyi helyzetbe, további tíz évre van szükség. Kell tíz éven át tartó stabil gazdasági növekedés, amikor nem a fogyasztásnak, hanem a termelésnek kell növekednie. Az óriási volumenű közberuházás a gazdasági növekedés egyik motorja. De, ha nem fejlődik a privát szféra, akkor problémák lesznek. A jelenlegi állapotot hitelből nem lehetett tovább finanszírozni. És ezt nem a pénzügyminiszter mondta, hanem a nemzetközi hitelminősítő ügynökségek. Annyira drágák ma a hitelek, hogy Románia dupla kamattal vesz fel hitelt Magyarországhoz képest, hogy finanszírozni tudja a költségvetési hiányt. A nagyon népszerűtlen döntéseket nem 2025-ben, hanem 2023-ban vagy akár már 2022-ben meg kellett volna hozni, és akkor most jól haladhatnánk, kényelmetlen döntések nélkül - magyarázta Tánczos Barna.

Arra a kérdésre, hogy a 2024-ben megejtett bér- és nyugdíjemeléseket miért nem "hálálta" meg a választópolgár a 2024-es választáson, a politikus elmondta:

- Az RMDSZ 2023 közepétől 2024 végégi ellenzékben volt. Ezt először büntetésként éltük meg. Látva, hogy milyen sebességgel haladnak rossz irányba a dolgok, elkezdtünk hálát adni, hogy nem maradtunk kormányon. 2024 volt az első olyan év, amikor a béremelést nem hálálta meg szavazattal a választópolgár. A szavazatok 40 százaléka a szélsőségesekhez ment, a két nagy párt elveszítette stabil támogatói bázisának jelentős részét. Az RMDSZ már 2024-ben is azt mondta, hogy karcsúbb államot kell kialakítani, amely jobban tiszteli a polgárokat. Még 2024-ben sem ébredtek fel a nagy pártok, még most sem érzik, hogy "karcsúbb" állam, más berendezkedés sokat segítene Romániának. Mit jelent a karcsúbb állam? Kevesebb intézményt, több digitalizációt, több tisztelet az adófizetőknek. A becsontosodott rendszerek átmozgatása óriási erőfeszítést jelent.

Rácz Béla Gergely felvetette a kérdést: Mi lett volna Románia sorsa, ha idén sem vezettek volna be megszorító intézkedéseket? Tánczos Barna kifejtette, hogy januárban a költségvetést már úgy alakították ki, hogy a koalíciós partnerek egyetértettek bizonyos kiadások csökkentésében. Ha idén nem történik lépés, akkor megismétlődhet a tavalyi év 9 százalék feletti költségvetési hiánya, amit mindenképpen el kellene kerülniük.

- Jelenleg Romániában nem tapasztalható gazdasági válság, mivel a valódi gazdasági mutatók nem mutatnak problémát. A munkaerőpiacon számos betöltetlen pozíció található, és a munkanélküliség is viszonylag alacsony. A problémák főként a költségvetési hiányból és a közköltekezési gondokból adódnak, amelyeket az állam a kiadások nem megfelelő tervezésével okozott. Az áfa- és adóemelések célja, hogy orvosolják ezt a helyzetet, és növeljék a bevételeket, de emellett bizonyos költségeket is érdemes lenne csökkenteni - fejtette ki Tánczos.

Rácz Béla Gergely kiemelte, hogy a hétköznapi emberek számára is súlyosabb következményekkel járt volna, ha nem vezetik be ezeket a népszerűtlen intézkedéseket. A Nemzetközi Valutaalap ugyanis sokkal szigorúbb lépéseket követelt volna meg. Bár a megszorítások nehezek, az alternatívájuk még drasztikusabb megszorításokat jelentett volna.

Bízom benne, hogy ez a csapat képes lesz helyrerázni a dolgokat, és nem esik abba a hibába, hogy populista módon próbál menekülni a rengeteg kritikát kapott intézkedéscsomag elől. Az RMDSZ azért maradt a kormányban, mert úgy vélik, hogy a döntések befolyásolása belülről sokkal hatékonyabb. Ha az intézkedéseket elhalasztják vagy nem hozzák meg, akkor a nemzetközi válságmenedzser lép a színre, hogy megmondja, mit kell tenni, ám az őt nem érdekli, hogyan fogunk megélni. Ezt már tapasztalhattuk 2010-ben, amikor a kormány kénytelen volt elfogadni a fizetések 25%-os csökkentését. Ha 2025 nem lett volna választási év, a megszorító intézkedések már januártól életbe léphettek volna, de a választás tétje az volt, hogy ne a szélsőséges jelölt kerüljön hatalomra - emlékeztetett a közelmúlt eseményeire Tánczos Barna.

A második megszorító csomag kapcsán Tánczos kifejtette, hogy az önkormányzatokra vonatkozó intézkedések szerepelnek majd benne. A progresszív adózás bevezetésére jelenleg nem mutatkozik politikai szándék, viszont a helyi adók emelése nem zárható ki a lehetőségek közül.

A román gazdaság jövőbeli perspektíváival kapcsolatban Tánczos Barna, a kormányfő helyettese, hangsúlyozta a politikai stabilitás fontosságát a gazdasági növekedés megkezdéséhez. "Romániában nehéz jóslatokba bocsátkozni, de ha sikerül túllépni a politikai válságon, akkor várhatóan több külföldi befektető fog érkezni az országba. Románia továbbra is vonzó célpont a régióban, és képes lesz olyan külföldi beruházások vonzására, amelyek elősegítik a fejlődését. Fontos, hogy egyensúlyt találjunk a központi költségvetési kiadások terén, miközben a magánszektor jövedelme a közszolgáltatások felett helyezkedik el. A pozitív változásokra körülbelül másfél év múlva számíthatunk" - fogalmazott Tánczos, vázolva a jövőbeni lehetőségeket.

Borítókép: RMDSZ Kolozs megye Facebook