Az Orbán-kormány egy olyan irányba lépett, amely sokak szerint nem a legjobb választás: az akkugyárak megjelenése a magyar gazdaságban kérdéseket vet fel, és sokan attól tartanak, hogy ez a döntés hosszú távon negatív következményekkel járhat.

Az elmúlt négy évben érdemben nem nőtt a magyar gazdaság termelékenysége, jelentős a lemaradás az uniós átlagokhoz képest.

A magyar gazdaság fejlődése a 2010-es évek végén drámaian megtorpant. Bár első ránézésre a Covid-járvány és az ukrajnai konfliktusok következményeinek tűnik ez a stagnálás, valójában már az évtized közepétől kifulladt a munkaerő bőségén alapuló extenzív növekedési modell. Az áttérés a hatékonyabb termelési módszerekre és ágazatokra azonban nem indult el a várt ütemben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, immár harmadik alkalommal kiadott Termelékenységi jelentésében hangsúlyozza, hogy a gazdasági fejlődés kulcsa a hatékonyság és a termelékenység növelése lenne.

A jegybank álláspontja szerint még jelentős fejlődési potenciál rejlik a hazai gazdaságban. A munkatermelékenységi mutatóink, amelyek az egységnyi munkával előállított termékmennyiséget mérik, csupán az uniós átlag 64 százalékát képviselik, és a legjobban teljesítő öt EU-s tagállamhoz viszonyítva mindössze 49 százalékon állunk. Az innovációs rendszerünk hatékonysága az uniós átlag 55 százalékát éri el, de ha a legjobban teljesítő öt ország teljesítményéhez hasonlítjuk, akkor ez a szám már csak 36 százalékra csökken. Az elmúlt évek válságai visszafogták a magyar vállalatok innovációra fordított kiadásait, ami nemcsak a hatékonyság csökkenését eredményezte, hanem a konkrét eredményekben is tükröződik.

A digitalizáció és az ökológiai hatékonyság terén a legkisebb lemaradással bírunk, hiszen az EU átlagához képest 78, illetve 81 százalékos teljesítményt értünk el. A 2020-as évek során a javulás leginkább a digitalizáció terén tapasztalható, amelyet a vállalatok digitális hatékonyságának növekedése is elősegített. A számítástechnika és informatika fejlődése kétségtelenül az egyik legfontosabb eszköz a hatékonyság növelésében, ugyanakkor a 81 százalékos fejlettség önmagában félrevezető lehet – figyelmeztetnek a Magyar Nemzeti Bank elemzői. A magyar gazdaság digitális hatékonyságát ugyanis az input mutatók kedvező, de az output mutatók gyengébb teljesítménye jellemzi. Az input mutatók között a hálózati infrastruktúra tekintetében a 6. helyen állunk az EU-ban, azonban az output mutatók között csupán a 16. helyezést értük el. Ez a helyezés a lakossági digitális készségek és a vállalatok digitális integrációjának terén különösen szembetűnő. A digitális fejlesztések révén az állam hatékonyabb keretrendszert teremt a gazdaság számára, amelyre egyre nagyobb szükség mutatkozik. 2023-ban például az e-közigazgatás hatékonysága Magyarországon mindössze 79 százaléka volt az EU átlagának, és a TOP-5 EU-ország teljesítményének csupán 64 százalékát tudtuk elérni, ami a 27 tagállam között a 26. helyre elegendő. Az MNB szakértői kiemelik, hogy a magyar közigazgatás digitális hatékonyságának javulásához a kormány által elindított Digitális Állampolgárság Program (DÁP) is hozzájárulhat.

Egészségügy és oktatás helyett inkább a NER-nek és az akkugyáraknak adja a költségvetési százmilliárdjait az Orbán-kormány

Az elmúlt évek során a magyar kormány több száz, összességében pedig ezer milliárd forintnyi állami támogatást biztosított a Magyarországra érkező akkumulátor- és elektromos autógyárak, például a BMW és a kínai BYD számára. E támogatásokkal a gazdasági fellendülést remélik. Azonban független kutatók széles köre kritizálta ezt a döntést. A környezetvédelmi, munkaerőpiaci és energiapolitikai aggályok mellett a legfőbb érv, amelyet többen hangoztattak, az az, hogy az akkumulátorgyárak által termelt hozzáadott érték viszonylag alacsony. Ez azt jelenti, hogy a termékek értéke és az előállításukhoz szükséges anyagok, erőforrások költsége közötti különbség csekély. Így a szakértők szerint e szektorok betelepítése nem hozhatja el azt a szükséges modernizációs váltást, amelyre a magyar gazdaságnak igazán szüksége lenne.

Ez a vélekedés egy jegybanki jelentés által is megerősítést nyer, amely különös figyelmet szentel az akkumulátoripar globális térnyerésének és a szektor felértékelődésének. Az elmúlt években Magyarországra jelentős külföldi beruházások érkeztek az akkumulátorgyártás területén, a bejelentett fejlesztések összértéke már meghaladja a 6000 milliárd forintot. E beruházások egy része már megvalósult és termel, míg más részük még a tervezési fázisban van, vagy éppen építkezés alatt áll. A várakozások szerint a gyártási kapacitás túllépheti a hazai keresletet, ami hozzájárul az export növekedéséhez. Ugyanakkor az MNB adatai rávilágítanak arra, hogy a magyar gazdaságban a legkisebb hazai hozzáadott értékkel a járműipar rendelkezik, amelynek értékét a jegybank körülbelül 15 százalékra becsüli. A villamos berendezések gyártásánál – ide értve az akkumulátorgyárakat is – a hazai hozzáadott érték 19,2 százalék, ami a harmadik leggyengébb mutató. Ez a szám a 2023-as adatok tükrében elmarad a feldolgozóipari átlagtól, amely 23,6 százalék, és a piaci szolgáltatások 58,5 százalékos értékének csupán egyharmadát képviseli.

Több száz munkalehetőség veszett el a magyar akkumulátorgyártás területén.

Lehetett volna mást is támogatni

A magyar kormány döntése, hogy támogassa az elektromos autózás és az akkumulátorgyárak fejlesztését, elsősorban a hazai autóipar megőrzésére irányult, különösen figyelembe véve a hagyományos robbanómotoros gyártás várható leépülését. Az állam szándéka az volt, hogy megvédje a több mint százezer munkavállaló munkahelyét. Az MNB azonban rávilágít arra, hogy ezek az állami támogatások sokkal gyorsabban megtérülhettek volna, és jelentősen hozzájárulhattak volna a magyar gazdaság modernizációjához, ha az ezer milliárd forintnyi forrást vagy annak egy részét olyan iparágak fejlesztésére fordították volna, ahol a hazai hozzáadott érték kiemelkedően magas. A szolgáltatási szektor vezet a listán, az ingatlanpiacon például a hazai hozzáadott érték meghaladja a 80 százalékot, míg a pénzügyi szolgáltatók esetében ez az arány 60 százalék fölött van, de a tudományos kutatás és az infokommunikáció területén is jelentős a hazai értékteremtés.