Schmidt Mária a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult, miután alapítványától tömeges adatokat kértek, ami aggodalomra ad okot.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója azt kérdezte Lánczi Tamástól, hogy ki kell-e adni az adatok sokaságát, ha azokat jelentős részben külföldről finanszírozott szervezet, újság kéri.
A Magyar Hang nevű lap jelentős mennyiségű pénzügyi adatokat igényelt a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványtól, ami közérdekű adatigénylésnek minősül. A Magyar Nemzet értesülései szerint ennek kapcsán Schmidt Mária, az alapítvány főigazgatója, állásfoglalást kért a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökétől. A kérdés lényege: szükséges-e kiadni az adatokat, különösen akkor, ha azok jelentős része külföldi forrásból finanszírozott szervezet, illetve újság által kerülne felhasználásra.
Schmidt Mária levelében, amelyet Lánczi Tamásnak írt, aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egy közfeladatot ellátó szerv, amely túlnyomórészt állami forrásokból működik, esetleg olyan külső szervezetekhez juttathatja el pénzügyi adatait, akiknek a tevékenysége veszélyeztetheti Magyarország szuverenitását. Mária attól tart, hogy ezek az információk végül külföldi érdekeltségek kezébe kerülhetnek, ami komoly aggályokat vet fel a nemzeti érdekek védelme szempontjából.
A főigazgató arra kérte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy ha a jelenlegi jogszabályok alapján nincs lehetőség az ilyen szervezetektől érkező közérdekű adatigénylések teljesítésének megtagadására, de szuverenitásvédelmi szempontból aggályosnak tartja ezt fajta információszolgáltatást, akkor tegye meg a szükséges lépéseket a probléma megnyugtató megoldásáért.
A lap által szerzett információk szerint Lánczi Tamás, az alapítvány főigazgatója, válaszolt a felvetésre, hangsúlyozva, hogy a hivatal már több alkalommal kifejezte aggályait a külföldről támogatott politikai nyomásgyakorló szervezetek, köztük médiumok által gyakorolt tevékenységek miatt. Ezek a szervezetek a magyar államtól és annak intézményeitől jelentős mennyiségű adatot gyűjtenek, amelyeket aztán ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba töltenek fel. A hivatal vezetője kiemelte, hogy ezek az adatigénylések nem a magyar polgárok tájékoztatását célozzák, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják. Információnk szerint ennek megakadályozása érdekében a hivatal konkrét javaslatokat terjesztett elő a jogalkotók számára.
"A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila az atv.hu-nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az adatokat minden esetben ki kell adni, még akkor is, ha azokat nem magyar nyelven kérik. Az elnök rámutatott, hogy a Tromsøi Egyezmény értelmében 'megkülönböztetés nélkül, bárki számára lehetőséget biztosít arra, hogy adatigénylést nyújtson be – akár egy más nyelven írt kérés keretében is – és így hozzáférhessen a közérdekű adatokat tartalmazó iratokhoz, függetlenül a kérelmező státuszától vagy a kérelem céljától'. A megállapodás alapján a közérdekű adatokat tartalmazó iratok alapvetően nyilvánosak és közzétehetők, hangsúlyozta Péterfalvi, és csak az egyezményben kifejezetten felsorolt jogok és jogos érdekek védelme érdekében lehet korlátozni a hozzáférést, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdek fűződik."
