Franciaország történetének legrégebben fogva tartott rabja, egy libanoni származású terrorista, most szabadlábra kerül.

Abdallah, a palesztinbarát, marxista Libanoni Fegyveres Forradalmi Frakció nevű terrorszervezet egyik alapítója, 1986 óta raboskodik a dél-franciaországi Lannemezan börtönben. Az ítélet szerint bűnrészes volt egy izraeli és egy amerikai diplomata 1982-es párizsi meggyilkolásában, a hidegháborús időkben, amikor Libanonban polgárháború dúlt, és a Közel-Kelet a nemzetközi feszültségek egyik legélesebb frontvonalává vált - adta hírül az MTI.

Jean-Louis Chalanset, az ügyvéd, a bírósági döntést "igazságügyi győzelemnek" minősítette, de egyben kritikát fogalmazott meg az Egyesült Államok és a francia elnökök évtizedek óta tartó politikai nyomásgyakorlása miatt, amely szerinte eddig gátolta az elítélt szabadlábra helyezését. Abdallah testvére, Robert is kifejezte örömét a határozat miatt, hangsúlyozva, hogy "végre sikerült áttörni az izraeli és amerikai nyomást".

Bár Abdallah már 25 éve jogosult feltételes szabadlábra helyezésre, korábbi kérelmeit rendre elutasították. Egy 2013-as bírósági jóváhagyást akkor Manuel Valls belügyminiszter vétózott meg, mivel nem volt hajlandó aláírni a kiutasítási rendeletet, amely a szabadlábra helyezés feltétele lett volna.

A mostani döntés értelmében Abdallah július 25-én hagyhatja el a börtönt, azzal a feltétellel, hogy végleg elhagyja Franciaországot, és soha többé nem térhet vissza. Várhatóan hazájába, Libanonba utazik, ahol Bejrút régóta követeli szabadon engedését, és hivatalosan is vállalta a hazaszállítás megszervezését.

Bár a francia ügyészség lehetőséget kap arra, hogy fellebbezzen a döntés ellen, ez nem vonná maga után a halasztó hatályt, így Abdallah távozása zavartalanul megvalósulhat.

A Libanoni Fegyveres Forradalmi Frakció 1981 és 1982 között számos merényletet hajtott végre Franciaországban, amelyek közül több halálos áldozatokat is követelt. Abdallah, a frakció vezetője, soha nem ismerte el, hogy közvetlenül részt vett volna a diplomaták elleni támadásokban, ám azokat "ellenállási cselekménynek" minősítette, amely a amerikai és izraeli "elnyomás" ellen irányult. Különösen hangsúlyozta az 1978-as izraeli inváziót Dél-Libanonban, amely szerinte indokolttá tette ezeket a támadásokat.

Szabadon engedése komoly politikai visszhangot válthat ki mind Franciaországban, mind nemzetközi szinten - különösen az Egyesült Államok és Izrael részéről. Egy biztos: Abdallah távozásával lezárul egy több évtizedes, nagy nemzetközi figyelemmel kísért börtöntörténet.