Szele Tamás: A jekatyerinburgi informátorok fejedelme Ez a cím egy különleges és izgalmas világba repít bennünket, amely a titkos információk és a politikai manipulációk sűrűjében bontakozik ki. A történet középpontjában egy rejtélyes figura áll, akinek

Ma nem a kazah repülőgép katasztrófájáról szeretnék beszélni, pedig kétségtelenül ez lenne a legfontosabb téma. Jelenleg azonban annyira korlátozott információval rendelkezünk az esetről, hogy felelőtlenség lenne spekulációkkal és hiányos tényekkel terhelni az olvasót. Az idő múlásával egyre világosabbá válik a helyzet, és ígérem, hogy akkor részletesen foglalkozom a témával.

Engedjétek meg, hogy megosszak veletek egy különös történetet, amely egyúttal figyelmeztetés is: soha ne próbálj meg okoskodni tudósokkal, mert az súlyos következményekkel járhat. Ivan Abaturov, a jekatyerinburgi tanár és újságíró, tapasztalta meg ezt a leckét a saját bőrén. Alekszandra Arkhipova, a neves folklorista és kulturális antropológus, a modern nyelvtudomány legújabb eszközeit felhasználva bizonyította be, hogy Abaturov valójában Anna Vasziljevna Korobkova, a hírhedt figura, aki már több mint ezer feljelentést tett orosz ellenzékiek ellen. Most nézzük meg, hogyan zajlott ez az egész, ahogyan azt a BBC orosz szolgálatának elemzése bemutatja.

Két évvel ezelőtt kezdődött az események láncolata, amikor Alekszandra Arkhipova, a szociálantropológia elkötelezett szakértője, akit Oroszországban "külföldi ügynöknek" bélyegeztek, értesült arról, hogy egy bizonyos "Anna Korobkova" feljelentette őt. A feljelentés az Orosz Elnöki Nemzetgazdasági és Közigazgatási Akadémia (RANEPA) vezetőségéhez jutott el, ahol Arkhipova hosszú éveken át tevékenykedett.

Azóta "Anna Korobkova" több tucat feljelentést tett különböző személyek ellen, és számos médiumnak adott interjút, ahol sorozatos feljelentőként mutatta be magát. Arkhipova folyamatosan nyomozott, hogy kiderítse, létezik-e valójában "Korobkova", és ki állhat a név mögött. Célja az volt, hogy megértse a modern besúgás működését Oroszországban. Nyomozásának eredményeit az antropológus a BBC-nek tette közzé.

"Határozottan elutasítom a törvények bármilyen formájú megszegését."

2022 őszén az Orosz Nemzetgazdasági és Közigazgatási Akadémia vezetősége egy érdekes levelet kapott, amelyet "Anna Vasziljevna Korobkova" névvel írtak alá. A levél így kezdődött: "Teljes mértékben támogatom az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek különleges műveletét Ukrajna területén. Határozottan ellenzem a törvények bármiféle megsértését."

A levél egy interjúra vonatkozott, amelyet Alekszandra Arkhipova, aki hosszú éveken át az Orosz Nemzetgazdasági és Közigazgatási Akadémia vezető kutatójaként dolgozott, adott a Dozsgy TV-csatornának (amelyet szintén "külföldi ügynöknek" minősítettek). Az interjú időpontjában a TV-csatornát még nem minősítették "nemkívánatos szervezetnek".

Korobkova feljelentésében arra kérte az egyetem vezetését, hogy bocsássák el Arkhipovát "erkölcstelen kötelességszegés" címén. Állítása szerint Arkhipova a "Dozsgy" című médiának adott interjújában "hamis információkat terjesztett", amelyek káros hatással voltak az Ukrajna területén zajló speciális katonai művelet megítélésére. Korobkova azt is javasolta, hogy az egyetem vezetősége küldje át az Arkhipováról készült dokumentációt az ügyészségnek.

Korobkova felháborodott, amiért Arkhipova nem szakította félbe Anna Nemzer műsorvezetőt, amikor az a "különleges katonai műveletet" háborúnak nevezte. Korobkova szerint ezzel egyetértett Nemzer téves álláspontjával. Ráadásul említette a "Facebookot" anélkül, hogy figyelmeztette volna a nézőket, hogy Oroszországban ezt a platformot szélsőséges szervezetként kezelik. A levélben az is szerepel, hogy Nemzer kijelentette: "Minden háború előtt megkérdeztem", amire Korobkova így reagált: "Ez hazugság, hiszen itt nem zajlik háború."

A feljelentés szövegének olvasása közben Arkhipova mélyen meglepődött a dokumentum hossza és részletessége láttán. Korobkova levele nem kevesebb, mint két oldal terjedelmű volt, és még azokat a perceket is pontosan feltüntették, amelyekben Arkhipova elmondta azokat a dolgokat, amelyek Korobkovát irritálták. Mint folkloristát és társadalmi antropológust, aki széleskörű tapasztalattal bír különböző szövegek elemzésében, Arkhipova számára szokatlan volt a feljelentés felépítése és az a jellegzetes nyelvezet, ahogyan azt megfogalmazták.

"Éppen ezt a feljelentést mutattam meg a barátaimnak, és a kortárs politikai kultúra egyik érdekes jelenségeként beszéltem róla. Ekkor azonban az egyik kollégám szomorúan rám pillantott, elővett a zsebéből egy gyűrött papírlapot, kibontotta, és felolvasta az ugyanazzal a szöveggel, valamint Anna Vasziljevna Korobkova aláírásával ellátott feljelentést" - mesélte Arkhipova a BBC-nek.

2023 februárjában Arkhipova elindította a "(Nem)szórakoztató antropológia" című Telegram-csatornáját, ahol arra ösztönözte Korobkova további áldozatait, hogy lépjenek kapcsolatba vele. Ezzel egyidejűleg elkezdett egy adatbázist létrehozni a beérkező feljelentések alapján. Célja az volt, hogy kiderítse, vajon minden bejelentést egyetlen személy készített-e elő, vagy pedig különböző egyének, esetleg az orosz titkosszolgálatok tagjai álltak a háttérben, mivel Korobkova számos feljelentése ezt a gyanút keltette az áldozatokban.

Arkhipova 2024 végére összesen 74 "Korobkova" aláírással ellátott feljelentést kapott. Ezen feljelentésekben tanárok, akadémikusok, egyetemi oktatók, emberi jogi aktivisták, orvosok és ügyvédek szerepelnek, akik ellen különféle vádakat fogalmaztak meg.

A feljelentések egy részét a célszemélyek munkáltatóinak címezte a szerző, másik részét egyenesen az ügyészségnek. Korobkova a legtöbb esetben olyan személyekre panaszkodott, akik külföldi médiumoknak nyilatkoztak, és akiknek a megjegyzéseiben az orosz hadsereg "lejáratását" látta.

A feljelentések mellett Korobkova fenyegető leveleket is küldött. Megtalálta azokat az embereket, akik a médiumokban nyilatkoztak, és azt követelte tőlük, hogy öt napon belül ígérjék meg neki: többé nem jelennek meg az ilyen médiumokban. Ha "nem válaszolnak", azzal fenyegetőzött, hogy panaszt tesz ellenük az Igazságügyi Minisztériumban, hogy őket is "külföldi ügynököknek" nyilvánítsák.

A feljelentések és fenyegetések mellett Arkhipova összegyűjtötte "Korobkova" újságíróknak írt leveleit is. Mind az orosz nyelvű, mind a nyugati média írni kezdett róla, "sorozatos" vagy "hivatásos" feljelentőnek nevezve őt. Készségesen kommunikált írásban az újságírókkal, köztük a BBC-vel, és részleteket közölt életrajzából: egy több mint 1,5 milliós városban él, bölcsész végzettsége van, tanári tapasztalattal rendelkezik, nem házas és nincs gyermeke.

Arkhipova feltételezése szerint "Korobkova", aki mögött valószínűleg rejtőzik valaki, Jekatyerinburg lakója. Számos bejelentése a városból származó emberekre irányult, és leveleiben maga is említette Arkhipovának, hogy panaszt tett a helyi rendőrségen a Jekatyerinburgban megjelenő reklámtáblák és a "háborúellenes graffitik" miatt. Általánosságban elmondható, hogy írásainak tartalmából ítélve, alaposan ismerte a város társadalmi életét.

Korobkova elmondta, hogy a feljelentések írására nagyapja tanította meg, aki maga is az NKVD besúgója volt a sztálini időkben. Korobkova elmondása szerint 2023 februárja és szeptembere között 1357 feljelentést írt, többek között az ügyészségnek, a katonai ügyészségnek, az FSZB-nek, a FSZIN-nek, az igazságügyi minisztériumnak és más szerveknek. "Korobkova" a BBC-nek azt írta, hogy bizonyos fenyegetések miatt nem mutatja az arcát. A BBC egyik tudósítója 2023-ban arra kérte, hogy adjon hanginterjút vagy mutasson fényképeket a dokumentumairól, de Korobkova ezt elutasította.

"Teljesen tisztában vagyok vele, hogy az adataimat valószínűleg titokban kezelik. Azonban a helyzet az, hogy Oroszországban bármilyen adatbázis feltörése nem ritka - még a Roszkomnadzor információs rendszere sem mentes ettől. Éppen ezért elutasítom az ellenőrzés lehetőségét" - nyilatkozta a BBC tudósítójának 2023 októberében.

Arkhipova két éven át gyűjtötte Korobkova feljelentésekből és levelekből álló adatbázisát. "Azért tettem ezt, hogy legyen egy írásos alapom Korobkova írásainak stílusjegyeivel, ami lehetővé teszi, hogy összehasonlíthassam vele annak a szövegeit, aki az álarca mögé bújik, ha találkozom ezekkel. Kitettem a hálót, és végül ő akadt bele" - mondta Arkhipova.

A Wikipedia-szócikk

2024. december elején Arkhipova felfedezett egy oldalt "Anna Vasziljevna Korobkova" címmel az orosz nyelvű Wikipédiában. Észrevette, hogy a róla szóló cikk stílusa nagyon hasonlít magának "Korobkovának" a stílusára. Az oldal számos szkennelt iratot közölt az orosz ügynökségek Korobkova feljelentéseire adott válaszaiból.

Arkhipova Daniil Szkorinykin nyelvész közreműködésével összevetették a Wikipédia Korobkováról készült cikkét azzal a levélváltással, amelyet Korobkova újságíróknak, valamint Arkhipovának írt. A feljelentés után 2022-ben Arkhipov is reagált Korobkova levelére, és ezzel megkezdődött egy levelezés közöttük, amelyben Korobkova például gratulált Arkhipovának a "külföldi ügynök" státuszhoz, valamint az alkotmány napjának alkalmából. E levelezésről másfél évvel ezelőtt, április 15-én magam is írtam, bár akkor, a kutatás érdekében, Arkhipova Korobkovát Krotovának nevezte.

Az összehasonlításhoz stilometriai elemzést alkalmaztak, amely egy olyan eszköz, amely segít a szöveg szerzőjének azonosításában a benne előforduló szavak és kifejezések gyakorisága révén. Szkorinykin így fogalmaz: "Ezek olyan aspektusok, amelyekre ritkán figyelünk fel tudatosan. Az emberi gondolkodásban ezek automatikusan zajlanak: bizonyos kifejezések gyakrabban bukkannak fel, míg másokat ritkábban használunk."

"Ezek az elvek képezik a stilometria alapját."

A stilometriai elemzés kimutatta, hogy a Wikipédia Korobkováról szóló szócikke és Korobkova levelei nagyon közel állnak egymáshoz.

A Wikipédia "Korobkova" szócikkének szerkesztési előzményei alapján a "Arkady2023" nevű felhasználó október 5-én szinte varázsütésre készítette el a bejegyzést.

"Elkezdtem levelezni különböző emberekkel, akik kapcsolatban állnak a Wikipédiával, és megértettem, hogyan kell ott keresni az információkat. A Wikipédia egy nyílt forrás, és minden, ami oda felkerül, örökre megmarad. Nem könnyű megtalálni, hogyan zajlik ott a szerkesztés, hogyan töltöttek fel fájlokat, de lehetséges" - mondta Arkhipova.

Egy névtelenségét megőrizni kívánó egyén segítette Szkorinykint és Őt a Wikipédia alapos átvizsgálásában - meséli. A kutatás során a résztvevők azokat a fényképeket elemezték, amelyeket Arkady2023 töltött fel a Wikimedia Commons platformjára. Ezek a felvételek különféle jekatyerinburgi eseményeken készültek, leginkább a Jelcin-központról szóló képek, amelyeket egy Panasonic DMC-FT4 fényképezőgéppel örökítettek meg.

Egyedi stílusban átfogalmazva: Csak néhány Wikimedia Commons-felhasználó élte át ezt a kameramodellt, és közülük csupán egyetlen orosz felhasználót találunk. Ő "Ivan Abaturov" néven ismert, és az általa készített fotók Jekatyerinburg városából származnak.

Két wikipédista

Ivan Abaturov egy tapasztalt wikipédista, aki hosszú évek alatt több ezer módosítást végzett az orosz nyelvű Wikipédián. Pályafutásának kezdetén, 2015 májusában, a "Külföldi ügynök" szócikkhez több fontos hozzájárulást is fűzött. A legutolsó szerkesztése 2023. március 24-én történt, ezt követően hirtelen eltűnt a színről. Kevesebb mint két héttel később azonban feltűnt az orosz Wikipédián egy új név alatt, "Arkady2023"-ként, és 2023. április 4-én hajtotta végre első szerkesztését az új profilján.

Arkhipova és munkatársai felfedezték, hogy a két felhasználó közös érdeklődése egybeesik: mindketten szócikkeket írtak a különböző országok kétoldalú kapcsolatairól, a disszidensek életéről és az elnyomás kérdéseiről.

Az "Arkady2023" által megosztott fotón egy kirakat tükörképén feltűnt egy élénk kék kabátot viselő fotós sziluettje. A képek alapján úgy tűnik, hogy "Ivan Abaturov" is hasonló színű kabátban sétál az utcán.

2024 júniusában Arkady2023 megosztott a Wikimedia Commons platformon egy sor lenyűgöző közeli felvételt a "A sztálinizmus története" című konferenciáról, amelyre az adott hónapban került sor a jekatyerinburgi Jelcin Központban.

A BBC több jekatyerinburgi interjúalanyának sikerült azonosítania a férfit Ivan Abaturovként, aki helyi újságíróként tevékenykedik. Abaturov rendszeresen ír cikkeket a város különféle társadalmi és politikai eseményeiről a Wikinews számára, amely a Wikipédiánál jóval kevésbé ismert online platform, ahol a felhasználók önkéntes alapon osztanak meg híreket.

2023 áprilisában "Arkady2023" megosztott egy különleges fényképet, amely Olga Khavanova történésznő előadását örökítette meg a Jelcin Központban.

"2023. augusztus 17-én "Korobkova" küldött nekem egy e-mailt egy fotómelléklettel. Nehezményezte, hogy a publikációim után az Új Emberek pártja elkezdett harcolni a feljelentések ellen. És küldött nekem egy reklámot a szlogenjükkel" - írja Arkhipova. A metaadatok nem tartalmaztak információt arról, hogy milyen eszközzel készült a fotó, de a program verziója, amelyben a képet feldolgozták, a Windows Photo Editor 10.0.10011.16384 volt, ugyanaz, mint az Abaturov által a Wikimedia Commonsra legutóbb feltöltött fotóké.

Az amatőr feljelentő

Korábban Ivan Abaturov már keveredett besúgással kapcsolatos botrányba. 2022 augusztusában a "Nestor-History" kiadó igazgatója, Szergej Erlich elmondta, hogy a rendőrség Abaturov Ivan Nyikolajevics feljelentésére érkezett az irodájukba, aki állítólag a kiadó romániai holokausztról szóló kötetében "hamis információkat látott a Szovjetunió második világháború alatti tevékenységéről".

Ehrlich posztjában Abaturovot a jekatyerinburgi Orosz Állami Szakmai Pedagógiai Egyetem (RSPU) filozófia és kultúratudományi tanszékének végzős hallgatójaként mutatta be, és a feljelentésről készült fényképet nyilvánosan is megosztotta. Abaturov a következőket fogalmazta meg: "Kategorikusan elutasítom a hamis információk terjesztését. Határozottan ellenzem a történelem bármilyen formában való meghamisítását."

A BBC-nek adott interjújában Ehrlich megosztotta, hogy egyszerűen rákeresett Abaturov teljes nevére, és az interneten rábukkant az igazságra, hogy valójában ki is ő. E bejegyzése heves vitákat generált az orosz Wikipédia egyik fórumán. Az egyik hozzászóló sikeresen bizonyította, hogy az "Ivan Abaturov" néven ismert Wikipédia-felhasználó és a feljelentést benyújtó Ivan Abaturov nem más, mint egy és ugyanaz a személy, aki azonos beosztással, végzettséggel, érdeklődési körrel és lakóhellyel rendelkezik.

A botrány kitörése után Korobkova tevékenysége új irányt vett: az első, Arkhipovát érintő vádjait 2022 tavaszán fogalmazta meg, ám ezek csak ősszel kerültek hivatalos útra. Abaturov nyíltan vállalta a feljelentések melletti elköteleződését, és csak az év későbbi szakaszában döntött úgy, hogy a feljelentését szélesebb körben is nyilvánosságra hozza.

" Sztálin alatt minden újságíró két lábon járó ügyész volt. Én is ilyen akarok lenni!" - írta Abaturov 2019-ben a "VKontakte" oldalán.

2019 tavaszán a YouTube-on megjelent egy videó, amelyben Abaturov élénk kék kabátjában a besúgásról beszélt.

Ványa ismét a sértődöttség állapotába került.

Ivan Abaturov 1985-ben látta meg a napvilágot Szverdlovszk városában. 2008-ban szerzett mesterdiplomát az Urali Állami Egyetem történelem karán, ahol a szakdolgozatának középpontjában a 18. század második felében és a 19. század elején az uráli gyárosok és örököseik európai utazásai álltak. Alekszej Moszin, a neves történész és az Ural Memorial vezetője, aki Abaturov témavezetője volt, a BBC-nek elmondta, hogy a kutatás különösen értékes betekintést nyújt a korszak társadalmi és gazdasági viszonyaira. Érdemes megemlíteni, hogy Moszin jelenleg az orosz igazságügyi minisztérium által külföldi ügynökként nyilvántartott szakember.

Moszin a BBC-nek így fogalmazott: "A kollégáim Abaturov iránti hozzáállása a gyanakvás szikrájától egészen az ellenségeskedésig terjedt. Emlékszem egy tanárra, akit Abaturov megfenyegetett, mivel úgy érezte, hogy alábecsüli a teljesítményét. Mindenki elfordult tőle, de én mégis sajnáltam, mert tudtam, hogy valahogy be kell fejeznie a tanulmányait. Így végül vállaltam, hogy én leszek a témavezetője."

Arra a kérdésre, hogy miért utasították el Abaturovot a többi tanár, Moszin kifejtette, hogy "senki sem szeretett volna foglalkozni sem vele, sem a nagymamájával". A BBC beszélgetőpartnere hozzátette, hogy Abaturov nagymamája személyesen érkezett az egyetemre, hogy "tisztázza a helyzetet: miért kapott az unokája négyest ötös helyett".

Abaturov 2009-ben a nyilvános adatokból ítélve az Orosz Állami Pedagógiai Egyetem filozófia és kultúratudományi tanszékének doktorandusz hallgatója volt.

2013-ban a jekatyerinburgi Leninszkij Bíróságon büntetőeljárás indult Abaturov ellen a büntető törvénykönyv 116. cikke alapján (testi sértés, melyért két évig terjedő börtönbüntetés szabható ki). A BBC nem tudta megtalálni az ügyben hozott ítéletet, de a fellebbviteli bíróság határozatából, amelyet a BBC tanulmányozott, kiderül, hogy Abaturov meglehetősen enyhe büntetést - ötezer rubel bírságot - kapott. A bíróság döntése nem elégítette ki Abaturovot, és kitartóan küldözgette fellebbezéseit az Alkotmánybírósághoz, melyek szerint az ügy során megsértették alkotmányos jogait. A BBC több mint egy tucatnyi választ talált az Alkotmánybíróságtól a panaszaira, a legutóbbi 2022-ből származik.

Abaturovot azzal gyanúsították, hogy egy diákkal vívott összecsapásba keveredett a Jekatyerinburgi Műszaki Főiskolán (JEK), ahol éppen tanított. A konfliktust követően az intézmény vezetése úgy döntött, hogy elbocsátja őt. A BBC azonban nem tudta pontosan kideríteni, milyen körülmények között dolgozott Abaturov a főiskolán. Az elbocsátása után Abaturov egyre inkább negatív véleményeket kezdett el megosztani az iskoláról az interneten.

Abaturov és "Korobkova" egy érdekes és izgalmas téma, amely számos lehetőséget rejt magában. Abaturov, a tehetséges művész, aki különleges látásmódjával és kreativitásával mindig új színeket és formákat hoz a művészet világába, míg "Korobkova" egy olyan projekt vagy alkotás, amely a hagyományokat és a modernitást ötvözi. A két név együtt új dimenziókat nyithat meg a művészet és a kultúra területén, izgalmas diskurzusokat generálva a nézők és a művészek között. Miért ne fedeznénk fel együtt ezt a különleges kapcsolatot, és ne merülnénk el Abaturov kreatív univerzuma és "Korobkova" rejtelmeiben?

Abaturov 2015 és 2016 között részletes megjegyzéseket írt a Szövetségi Tanács honlapján a szenátorok cikkeihez. A 2010-es évek második felében különböző felhívásokat intézett a hatóságokhoz, többek között az elnöki adminisztrációhoz, a CEC-hez, a katonai ügyészséghez, valamint az Oktatási és Tudományos Minisztériumhoz. A válaszaikról készült szkennelt felvételeket feltöltötte a Wikimedia Commonsra.

A 2010-es évek végén Abaturov elkezdett aktívan részt venni a jekatyerinburgi nyilvános rendezvényeken. Gyakran járt a "Jelcin Központba", elment a politikai foglyok támogatására szervezett havi akciókra, amelyeket régóta minden hónap 6-án tartanak különböző orosz városokban. Ivan Abaturov több mint egy tucat beszámolót írt a jekatyerinburgi Stratégia-6-ról, és Arkagyij2023 később cikkeket szerkesztett az ottani akcióról.

Abaturov újságírónak álcázta magát az eseményeken, és valóban publikált a Wikinews oldalán. Ennek köszönhetően hosszú időn keresztül az emberi jogi aktivisták invitálták különféle akcióikra és bírósági tárgyalásaikra, más újságírókkal egyetemben. Ezt egy névtelenséget kérő BBC beszélgetőpartner mesélte el, aki jelenleg Oroszországban tartózkodik.

"Ő történész, jól ismeri a bírósági statisztikákat, jobban, mint bármelyik ügyvéd. Támogatta a háborút, amikor az elkezdődött. Négyszemközti beszélgetésekben azt mondta, hogy a feljelentések helyénvaló dolgok. A "feljelentés" szó pozitív értelemmel bír számára. Elmagyarázta, hogy a feljelentések a civil társadalom és az állam közötti interakció módszerei" - mondja egy jekatyerinburgi közéleti személyiség, aki beszélt Abaturovval.

Egy különös fordulat állt be Abaturov életében, amikor saját nevét használva kezdett el feljelentéseket tenni helyi közéleti szereplők ellen. 2020 januárjának elején Szergej Zikov, aki fizikus és emberi jogi aktivista, értesült arról, hogy Abaturov panaszt nyújtott be ellene a helyi hatóságokhoz. Zikov 2018-ban 10 ezer rubel bírságot kapott, mivel részt vett Navalnij jekatyerinburgi gyűlésén. Később azonban, mikor egy üveg aprópénzzel próbálta rendezni a büntetését, a hatóságok a pénzbírságot 20 órányi kényszermunkára változtatták. Az eseményekről Abaturov a Wikinews oldalán számolt be.

Majd panaszt is tett a végrehajtóknál, hogy Zikov kibújik a kényszermunka alól. "Zikovnak épp elég szabadideje van - aktívan részt vesz a jekatyerinburgi politikai akciókban. Például láttam őt a Jekatyerinburg központjában koordinált tüntetéseken. Ilyen körülmények között Zikov nyugodtan letölthet 20 óra kényszermunkát. Egy ilyen csekély büntetés semmilyen módon nem befolyásolja a családi költségvetését (hiszen van ideje a demonstrációkra járni)" - írta Abaturov.

Jekatyerinburgban számos közéleti figura tisztában volt Abaturov feljelentéseivel, ám a rendezvényeken való részvételét nem tudták megakadályozni. Ahogy az egyik BBC beszélgetőpartner fogalmazott: "Ha valaki saját akaratából jelenik meg egy nyilvános eseményen vagy bírósági ülésen, akkor azt nem lehet egyszerűen kizárni."

Amikor "Anna Korobkova" 2022-ben egyre inkább hírnevet szerzett, mint sorozatos feljelentő, néhány jekatyerinburgi közéleti aktivista gyanakodni kezdett, hogy Abaturov állhat a név mögött. A feljelentések stílusa, ahogyan Korobkova megfogalmazta őket, ismerős színben tűnt fel számukra. Határozottan Abaturov korábbi feljelentéseire és beszédstílusára emlékeztetett - mesélte a BBC-nek egy jekatyerinburgi forrás.

Alekszandra Arkhipova és Daniil Szkorinykin, két nyelvész, alapos kutatásba kezdtek, amelynek keretében az Abaturov által írt szövegeket gyűjtötték össze. E munkájuk során áttekintették a Wikinewsban megjelent beszámolóit, a Wikipédián végzett szerkesztések részleteit, a közösségi médiában közzétett posztjait, valamint a különböző forrásokhoz fűzött kommentjeit és a feljelentéseket. Ezt követően a Korobkova szövegeivel való összevetésre is sor került, amelyeket két év alatt gyűjtöttek össze, beleértve a különböző személyek által tett feljelentéseket, fenyegető leveleket, valamint a levelezésüket újságírókkal és magával Arkhipovával. A kutatás során nemcsak saját szövegeiket hasonlították össze, hanem kívülállók írásait és az Orosz Nyelv Nemzeti Korpuszában (NCRYA) található anyagokat is bevontak a vizsgálatba.

Ennek eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy Korobkova és Abaturov feljelentései azonos szerkezetűek, és ugyanazokat a tematikus blokkokat tartalmazzák, amelyek sorrendje azonban néha változik. Más szerzők jelentései, amelyeket Arkhipova és Szkorinykin elemzett, másképpen voltak felépítve, mondták a kutatók.

Néhány sajátos kifejezés, amely rendszeresen megjelenik Korobkova feljelentéseiben, Abaturov szövegeiben is megtalálható. Például az "Én (kategorikusan) ellenzek minden [X]-et" formulát, amellyel Korobkova feljelentései gyakran kezdődnek, Abaturov is rendszeresen használja. Megtalálható a Szövetségi Tanács honlapján található számos hozzászólásában, sőt, még a Wikipédián található szerkesztéseinek leírásában is.

"Az NCRYA-ban ez a formula több százmillió szóhasználatból mindössze egyszer fordul elő, a kifejezés ritkaságát az internetes keresések is alátámasztják: az "ellene vagyok minden törvénysértésnek" kérdésre a Google mindössze 20 találatot ad.

Ezen kívül Korobkova és Abaturov írásműveiben hasonló lexikai és nyelvtani sajátosságok, valamint hibák bukkantak fel.

Arkhipova alaposan megvizsgálta azokat az információkat, amelyeket "Korobkova" osztott meg vele és az újságírókkal folytatott levelezése során. Elemzése során kiderült, hogy az adatok egy része meglepő módon összecseng azzal, amit nyilvános forrásokból Abaturovról tudni lehet. Mindkét személy 1985-ben látta meg a napvilágot, és mindketten bölcsész diplomával büszkélkedhetnek. Továbbá, mindketten pedagógiai tevékenységet folytattak, ráadásul nagyapáik is a második világháborúban harcoltak.

Korobkova leveleiben alaposan kifejti nagyapja életének történetét, amely számos szempontból párhuzamba állítható Abaturov nagyapjának életével. Korobkova említi például egy zászlóalj tevékenységét és egy aknák telepítéséért felelős tiszt alakját. Ezzel szemben Abaturov a VKontakte profilján azt osztotta meg, hogy nagyapja a háború idején utászként szolgált.

2013-ban egy "Ivan Nyikolajevics Abaturov" becenevű felhasználó a "Halhatatlan ezred" weboldalon közzétett egy szöveget a nagyapjáról. Ebben megemlíti, hogy mérnök volt, és a háború után műszaki iskolákban tanított, 1942 és 1945 között pedig a fronton szolgált. Ugyanezt mesélte el nagyapjáról "Korobkova" a leveleiben. Azt is megemlítette, hogy nagyapja az NKVD "szekszotja" (titkos alkalmazottja) volt. Abaturov ezt nem írja nagyapjáról, de a feljelentések témáját nagyon is felveti szövegében: "Nagyapa soha nem írt alá egy rossz szót sem kollégái ellen, bármennyire is nyomást gyakoroltak rá a felettesei".

Korobkova megemlíti, hogy a nagyapja közel két évtizeden át mellette élt, míg Abaturov arról beszél, hogy ő is 22 éven keresztül osztozott a nagyapjával. A BBC nyomozása során kiderült, hogy Abaturov nagyapja 2007-ben hunyt el, ami azt jelenti, hogy Abaturov éppen 22 éves volt, amikor a nagyapja távozott az élők sorából.

A BBC nyomozása során felfedezte, hogy Korobkovának és Abaturovnak egyazon IP-címről érkeztek a panaszok és feljelentések. Ez az IP-cím a jekatyerinburgi Insys internetszolgáltató által regisztrált területhez kapcsolódik.

"Ebben fedezte fel a szenvedélyét."

Arkhipova jelenleg Franciaországban él. Oroszországot háborúellenes álláspontja miatt hagyta el. Nem tudja, hogy éppen Korobkova feljelentése miatt bélyegezték-e "külföldi ügynöknek" vagy sem. Elmondása szerint, amikor Korobkova elkezdett feljelentéseket írni ellene és más kollégái ellen, behívták őket a főiskola vezetőségéhez, és elbocsátásukkal fenyegetőztek. Maga Korobkova viszont egy BBC-interjúban azzal dicsekedett, hogy a feljelentései elbocsátásokhoz vezettek.

A BBC nem tudta elérni Abaturovot. A BBC tudósítójának a VKontaktye-n küldött üzenetére, amelyben azt kérdezte, hogy valóban "Korobkova" néven ír-e feljelentéseket, röviden ezt írta: "Helló. Ön téved". Ezt követően már nem válaszolt semmiféle üzenetre.

Abaturov, Arkhipova véleménye szerint, úgy véli, hogy "misszionáriusi" szerepet tölt be.

Ellenségeket kutat, és feladatának tekinti, hogy felfedje őket. Ebben a tevékenységben találta meg igazi hivatását. Kiemeli, hogy Sztálin korában is léteztek hasonló figurák, akiket piedesztálra emel. Hiúsága határtalan, tanárként nem aratott osztatlan sikert, ami végül arra vezetett, hogy besúgóvá vált.

Arkhipova kifejti, hogy számára miért elengedhetetlen, hogy a nyomozás eredményeit nyilvánosságra hozza: „Az átláthatóság kulcsfontosságú a közbizalom fenntartásához. A nyomozás során szerzett információk nem csupán a szakmai közösség számára relevánsak, hanem minden egyes állampolgár számára is, aki joggal várja el, hogy tájékozott legyen a folyamatokról. A nyilvánosságra hozás lehetőséget ad arra, hogy a társadalom részt vegyen a diskurzusban, és az eredmények fényében formálja véleményét. Emellett a transzparencia segít elkerülni a jövőbeli visszaéléseket, hiszen a nyilvános elszámoltathatóság növeli a felelősségérzetet minden érintett félben.”

"Azt akarom elmondani mindenkinek, aki félt Korobkova feljelentéseitől, mindenkinek, aki nem volt hajlandó beszédet tartani, aki szenvedett tőle, aki azt hitte, hogy vége az életének, amikor feljelentette őket, és aki azt hitte, hogy nem lehet ellene semmit tenni, mert a hatalmas FSZB áll mögötte: barátaim, ne feledjétek, hogy egy megkeseredett, sztálinista nézeteket valló, véletlenségből diplomás lúzer írt rólatok feljelentéseket."

Hát kérem, ez a helyzet. Abaturov és Korobkova ugyanaz a személy, ugyanaz a tehetségtelen, besúgóvá züllött, sikertelen és pszichotikus tanár, aki a világon szeretne bosszút állni a kudarcai miatt. Míg az FSZB-t sejtették mögötte, mindenki rettegett tőle - de Arkhipova lerántotta róla a varázsleplet, és mindenki láthatja, milyen kicsinyes gazemberről van szó, aki minden állami támogatás nélkül űzte a játékait.