Szemerei János gondolatai szerint a hit nem csupán a naiv elfogadásról szólnak, hanem egy mélyebb, tudatos és személyes kapcsolat kialakításáról. A hit nem a hiszékenység, hanem inkább a megértés és a belső meggyőződés eredménye. A valódi hit a kérdések f
Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, igét hirdet a húsvétvasárnapi ünnepi istentiszteleten, amelynek helyszíne a győri Öregtemplom lesz. Az esemény különleges alkalom, amikor a közösség együtt ünnepli a feltámadást és az újjászületés örömét.
Szemerei János az úrvacsorával összekapcsolt istentiszteleten hangsúlyozta: a húsvét lényege abban rejlik, hogy "valami csodálatos esemény zajlott, amely során Isten olyan dolgot alkotott, ami túlszárnyalja a képzeletünk határait".
Azért küszködünk vele annyira, mert nem magától értetődő - mondta, hozzátéve, hogy olyan történt, amit nem a tanítványok csináltak, hanem amit az Isten cselekedett.
Jézus halálát követően az asszonyok pénteken megkezdték a temetési szertartást, és szívük mélyén biztosak voltak abban, hogy Jézus valóban eltávozott az élők sorából. Ám a valóságos halál után egy olyan drámai fordulat következett be, amelyet nem emberi kéz formált - mondta.
Hangsúlyozta:
A feltámadás új horizontokat nyit meg, "valami reménysugarat, valami lehetőséget, valami jövőt" - fogalmazta meg.
Szemerei János rámutatott, hogy a húsvét története egy olyan pillanattal indult, amikor "nem voltak hívők a húsvéti feltámadásban". Ezt a megállapítást Márk evangélista beszámolója is alátámasztja, hiszen az első húsvéti hajnalban szomorú és csalódott gyászolók indultak Jézus sírjához, tele kétséggel és fájdalommal.
A régiek se hittek könnyen - mondta, hozzátéve, hogy a mai ember is küzd azzal, hogy hitre jusson és a hit átjárja az életét.
- kiemelte.
Kifejtette, hogy a feltámadásról magáról nincsenek részletes információink, és a pontos események leírása is hiányzik, mivel egyik evangélium sem nyújt konkrét magyarázatot. Viszont azt jól tudjuk, hogy az emberek hogyan reagáltak erre a csodálatos eseményre.
