Csendes, de feszültséggel teli légkör honol, miközben a NATO egyik legnagyobb erejű tagállama titokban háborús előkészületeket folytat. Bármelyik pillanatban beindulhat a hadművelet, és a katonák készen állnak a harcra.
Az utóbbi időszakban Szíriában jelentős átalakulások zajlanak, amelyek új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek a Közel-Keleten. Törökország szerepe erősödik, míg a kurd területek jövője egyre inkább kérdésessé válik. A színfalak mögött folyamatos diplomáciai erőfeszítések folynak a helyzet rendezésére, miközben a katonai beavatkozás lehetősége is a levegőben lóg - értesült a Middle East Eye.
Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere 2024 decemberében bekövetkezett bukása óta Törökország a regionális geopolitikai játszmák egyik fő győzteseként emelkedett ki. Ankara szoros kapcsolatokat ápol a Hajat Tahrír al-Sham (HTS) vezette ideiglenes kormánnyal, ami megerősítette befolyását a térségben. A helyzet kulcskérdése a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) jövője, amelyek jelentős területeket uralnak Szíria északkeleti részén. Ez a csoport nem csupán a törökökkel, hanem az új damaszkuszi vezetőséggel is feszültségben áll. A két fél közötti konfliktus fő oka, hogy mindkettő a Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) köthető elemek eltávolítását és az SDF teljes lefegyverzését követeli. Ahmed al-Sará, de facto szíriai vezető nyilatkozatai világosan kifejezték, hogy az új kormány nem tolerálja a megosztott vagy föderális államformákat.
Határozottan hiszünk abban, hogy a fegyverek ellenőrzése kizárólag az állam felelőssége kell, hogy legyen Szíriában.
- emelte ki.
Recep Tayyip Erdogan török elnök határozott retorikája ellenére Ankara a jelek szerint inkább az árnyalt megoldást részesíti előnyben. Az ankarai székhelyű SETA agytröszt nemrégiben egy olyan forgatókönyvet javasolt, amelyben amerikai és török tisztviselők együttműködhetnének egy erőszakmentes megoldáson. Hakan Fidan török külügyminiszter megerősítette Ankara álláspontját:
Elvárásaink között szerepel, hogy az SDF távolítsa el soraiból a PKK tagjait, és tegyen lépéseket a fegyvernyugvás érdekében.
A helyzet rendezésének kulcsszereplője lehet a Törökország és a PKK bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan közötti tárgyalások folyamata. Helyi források szerint Öcalan nemsokára egy videóüzenetet tesz közzé, amelyben a PKK-t a fegyverek letételére szólítja fel. Bese Hozat, a PKK egyik prominens tagja nyilatkozott, hogy "Öcalan rendkívül intenzíven dolgozik a kurd probléma megoldásán és Törökország demokratikus átalakulásán." Az ankarai politikai vezetők a lefegyverzés mellett a kurd menekültek Északkelet-Szíriába való visszatérését, valamint a kurd politikai ellenfelek integrálását is célul tűzték ki a térségben. Törökország Maszúd Barzanit, az iraki Kurdisztán korábbi elnökét is arra ösztönözte, hogy találkozzon az SDF vezetőjével, és sürgesse a Damaszkusszal való együttműködést.
Egy török szakértő, aki jól ismeri Ankara gondolkodásmódját, ezt mondta:
Ankara alapvetően azt szeretné elérni, hogy a Demokratikus Unió Pártja (PYD), amely az SDF politikai szárnyaként működik, egy nemzeti politikai párttá alakuljon. Ennek célja, hogy a párt részt vehessen a demokratikus választásokon, és képviseletet nyerjen Damaszkuszban a nemzetgyűlés keretein belül.
A folyamatban lévő tárgyalások ellenére egyre több jel mutat arra, hogy Törökország katonai lépésekre készülhet. Jahja Bostan, a Jeni Szafak rovatvezetője nemrégiben arról számolt be, hogy a katonai és hírszerzési együttműködés fokozódása várható, amely akár egy közelgő katonai beavatkozás előkészítését is jelentheti. Korábban több olyan hírt is hallhattunk, miszerint Ankara sürgősen véget kíván vetni a kurdok térségi befolyásának, és a támogatásával működő szíriai felkelők akciói is megindulhatnak. Törökország, mint a NATO egyik legnagyobb erejű tagja, jelentős katonai támogatással állhat a műveletek mögött, akár közvetlen beavatkozás formájában is. Jelenleg ugyan még nem történt meg a lépés, de a helyzet rendkívül feszült, és bármikor kirobbanhat egy konfliktus, amely véres háborút eredményezhet.
