Szívbetegek rehabilitációs kutatásának fókuszálása helyett...
Visszakérhet az Európai Bizottság egy közel 820 millió forintos uniós támogatást, miután az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) is csalásnak minősített egy balatonfüredi projektet, amelyben a támogatást eredetileg szívbetegek rehabilitációs kutatására adták, a pénzből azonban végül egy 16 lakásos luxus társasház és egy magánklinika épült meg.
A kétes projektre még 2023-ban hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, akkori gyanúját pedig most az európai csalás elleni hivatal is megerősítette. A végső cehhet nagy valószínűséggel a magyar államnak kell majd állnia, hacsak a felelős cégeket erre nem kötelezik. Az OLAF vizsgálat friss eredményéről FB posztban beszámoló Hadházy Ákos kétségeit hangoztatva ugyanakkor megjegyzi, hogy bár
"... itt az OLAF jelentés, vagyis hivatalos pecséttel is megvan: ennek a "kreatív" pályázati történeteknek pénzügyi következménye lesz. Viszont elvileg még folyik nyomozgatás is Magyarországon is, de persze ismerve, hogy az elkövető egy NER-es figura , sejthető, hogy nemigen lesz sok jogi következmény ...."
A balatonfüredi projekt körüli súlyos problémákra már az is utal, hogy egyazon program párhuzamosan két különböző helyszínen valósult meg. Ráadásul mindkét helyszín ugyanazzal a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) projektkóddal volt azonosítva, ami felveti a kérdést a projekt koordinálásának és nyomon követésének hitelességéről.
A balatonfüredi állami szívkórház, mint hivatalos kutatási helyszín, és egy magánberuházás keretein belül létesített lakáskomplexum egyaránt azonos projektazonosítót (GINOP-2.1.1-15-2016-01076) visel. Ez a paradox helyzet arra enged következtetni, hogy az uniós támogatások felhasználása esetlegesen megtévesztő módon történt.
A pályázat körüli gyanúra egy újabb érdekes tényező is rávilágít: a nyertesek között építőipari cégek szerepelnek, nem pedig egészségügyi intézmények vagy kutatóhelyek. Az Ultra Projekt, a Híd Transz és a Somogyi Udvar mind olyan vállalkozások, amelyek az ingatlanfejlesztés területén tevékenykednek, és részben vagy teljesen a NER-hez kapcsolódó Apáthy család érdekeltségeihez tartoznak. Ezt a témát és az egész projekt körüli ellentmondásokat a Telex egy 2023-as cikkében részletesen elemezte. Úgy tűnik, hogy az uniós támogatás mögött húzódó szándék csupán egy fedősztori, míg a valós cél a közpénzből finanszírozott luxusberuházások megvalósítása volt.
A beruházók ugyanakkor azt állították, hogy a lakások külön, piaci alapon épültek, ennek viszont ellentmond, hogy az ingatlan egy épületen belül van a kutatóhellyel, és a költségek szétválasztása is nehezen ellenőrizhető. A kutatás valódiságát csupán egyetlen tudományos konferenciaelőadás említi, ugyanakkor ez nem bizonyíték egy komplex kutatóprojekt megvalósult.
Az OLAF által végzett vizsgálat megállapításai alapján egyértelmű, hogy csalásra került sor, mivel a projekt eredeti kutatási céljait nem tartották be. A forrásokat lakóingatlan-fejlesztésre használták fel, sőt, egy olyan épületet emeltek, amely nemcsak luxuslakásokat, hanem egy magánklinikát is magában foglal.
E szerint a projekt nem teljesítette a támogatási célokat, hiszen kutatás és egészségügyi fejlesztés helyett ingatlanfejlesztés történt, és a pályázatban álságos elemek szerepeltek (pl. az "eszközbeszerzés Zoli döntésétől függ"), ami az OLAF értékelése szerint a projekt átláthatatlanságát és manipulatív voltát támasztja alá.
Az OLAF ezért azt ajánlotta, hogy Brüsszel kezdeményezze az EU-tól kapott támogatás visszafizetését, amely összesen 819 millió forint uniós forrást jelent. Hadházy Ákos 2023-as Facebook-bejegyzésében talán nem véletlenül hívta fel a figyelmet arra, hogy:
