Ahogy a mindennapok rutinját éltük, észrevétlenül csúsztunk át a sci-fi univerzuma felé. A valóság határvonalai elmosódtak, és egy új, lenyűgöző dimenzió tárult elénk.

Az Európai Parlament definíciója szerint a mesterséges intelligencia a gépek emberéhez hasonló képességeit jelenti, mint például az érvelés, a tanulás, a tervezés és a kreativitás. Az MI lehetővé teszi az informatikai rendszerek számára, hogy érzékeljék környezetüket, feldolgozzák az adatokat, problémákat oldjanak meg, mindehhez megtervezzék lépéseiket. A hivatalos meghatározás szerint ezek a rendszerek nemcsak információt fogadnak és dolgoznak fel, hanem tapasztalataik alapján képesek viselkedésük módosítására is. A mesterséges intelligencia néhány éve a mindennapi élet részévé lett.

A mesterséges intelligencia jelenlétével nap mint nap találkozunk, sokszor észrevétlenül. Szabó Attila, adatmérnök és adatkutató, aki évek óta foglalkozik az MI kutatásával, kiemeli, hogy a Google különböző szolgáltatásai, mint például a YouTube és a keresőmotor, mind számos mesterséges intelligencián és gépi tanuláson alapuló algoritmusra támaszkodnak. Ezek az eszközök, amelyeket mindennap használunk, folyamatosan formálják a digitális élményeinket.

A társadalmi figyelem középpontjába kerültek az úgynevezett nagy nyelvi modellek (LLM-ek), amelyek forradalmasítják a digitális interakciót. Az OpenAI ChatGPT, a Google Gemini és a Meta Llama modellcsaládja a legismertebb képviselői ennek az új technológiai irányzatnak. Ezek az alkalmazások rendkívül felhasználóbarát módon működnek: a felhasználó csak megnyitja az applikációt, és a képernyő közepén található chatablakba beírja kérdéseit vagy utasításait, sőt, dokumentumokat, videókat és képeket is csatolhat. A rendszer ezután azonnal teljesíti a kéréseket. A kezdeti, játékos kérdezz-felelek stílust hamar felváltotta a célzott, professzionális felhasználás. A prémium verziók révén lehetőség nyílik nyelvtanulásra, videó- és képszerkesztésre, valamint különböző területeken adatgyűjtésre és -feldolgozásra. Az MI képes a felsorolt feladatokat professzionális szinten elvégezni, azonban az eredmények minősége nagymértékben függ a felhasználó által megadott instrukciók precizitásától. Az OpenAI előfizetési modelljei között a 20 és 200 dollár közötti árkategóriában a drágább változat már tudományos asszisztensként is megállja a helyét. Szabó Attila véleménye szerint egy erre specializált eszköz akár egy tehetséges kezdő informatikus szintjén is képes programozni.

- A hihetetlen gépi kapacitás ellenére még messze vagyunk attól, hogy a mérnököknek vagy az informatikusoknak félteniük kellene az állásukat. A kreatív emberi elme egyelőre nem pótolható. A helyzet olyan, mint a lyukkártyás szövőgép feltalálása utáni másnapon. A technológia lassan vette át az ember helyét, bár kétségtelen, hogy idővel rengeteg szövőnő került utcára. Végül a modern textilipar hatalmas mennyiségű áruval árasztotta el a piacot, az igazán drága kelme azonban ma is kézzel készül. Ilyen tekintetben az indiai call centerekben, IT help desk területen dolgozók aggódhatnak a közeljövő miatt - magyarázza Szabó Attila.

A felhasználás széles körű elterjedtségét jól mutatja, hogy a BBC beszámolója szerint amikor a ChatGPT üzemzavar miatt leállt néhány órára, az Egyesült Királyságban több mint tízezren jelentették a kiesést, mivel akadályozva voltak munkájukban. Sok területen ugyanis már napi gyakorlat, hogy a relatíve hosszadalmas internetes keresgélés helyett valamelyik chatbot-alkalmazást utasítsák a szükséges információ előteremtésére. Az MI iránti igény pedig folyamatosan nő: Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója szerint 2024 decemberére világszerte több mint 300 millió ember használta hetente a ChatGPT-t.

A technológiai fejlődés újabb innovációkat generál, amelyek egymást táplálják. A mesterséges intelligencia fejlődése a tudományos közeg számos területére kihat, és ezen a téren a növekedés látványosan felgyorsult. A technológia birtoklása és a fejlesztések élvonalában való helyezkedés kulcsfontosságú a globális nagyhatalmak számára. Az MI alkalmazása a hírszerzés és a hadiipar területén nem elhanyagolható tényező. A gyermekkori sci-fi filmekben látott futurisztikus elképzelések mára a valóság szerves részévé váltak, hiszen az interkontinentális rakéták irányítása és a Vaskupola rendszere is összetett informatikai háttérrel működik. Szabó Attila véleménye szerint azonban a hagyományos fegyverek, mint az AK-47-es vagy a Magnum, még hosszú ideig megőrzik relevanciájukat. Ezek a klasszikus mechanikus eszközök ugyanis nem sebezhetők a digitális vírusokkal szemben, így megbízhatóságuk továbbra is páratlan.

- Az a pillanat, amikor egy eszközön szoftver aktiválódik, már önmagában is kockázatokkal jár: a potenciális ellenfelek képesek lehetnek távolról manipulálni annak működését - állítja Szabó Attila.

Sokáig úgy tűnt, hogy az USA, azon belül az OpenAI előnye behozhatatlan a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Néhány nap leforgása alatt azonban egy kínai cég fejlesztése nyomán a feje tetejére állt a teljes techvilág. A kínai DeepSeek 2024. január 20-án mutatta be R1 nevű nyelvi modelljét, amely azonnal az App Store letöltési listájának élére ugrott, megelőzve az OpenAI és a Meta alkalmazásait. A DeepSeek több esetben kénytelen volt leállítani a regisztrációt a hatalmas érdeklődés miatt. Sam Altman maga is lenyűgözőnek nevezte az R1 teljesítményét, a tesztek szerint már most felülmúlja a Meta következő generációs modelljeit. Nem meglepő, hogy Mark Zuckerberg, aki nemrégiben jelentette be, hogy cége a következő években 65 milliárd dollárt szán MI-fejlesztésekre, négy mérnöki csapatot bízott meg azzal, hogy feltárják a kínai startup sikerének titkát.

A nyugati fejlesztőket azonban nem is az R1 kapacitása, hanem sokkal inkább az nyugtalanítja, hogy a DeepSeek alkalmazásának erőforrásigénye lényegesen kisebb, mint az OpenAI vagy a Meta modelljeié, illetve az OpenAI fejlesztési költségének töredékéért állítottak elő ugyanolyan színvonalú nyelvi modellt. Az amerikai techóriások ugyanis hatalmas hardverigénnyel és befektetéssel dolgoznak, a kínai vállalat ezzel szemben mindössze 2000 Nvidia chip segítségével reprodukálta azt a tanítási folyamatot, amelyre a nagy fejlesztőknek 16 ezer chipre van szükségük. A különbséget pedig dollármilliókban mérik. Nem csoda, hogy a bejelentést követően az Nvidia és más techvállalatok részvényei meredeken zuhanni kezdtek. Az pedig csak amolyan fricska, hogy a kínai cég mindössze 0,55 vagy 2,19 dollárért kínálja azt a szolgáltatást, amit az OpenAI 15, illetve 60 dollárért.

A kínai vállalat a nyugati riválisaihoz hasonlóan szélesítette termékpalettáját. A DeepSeek R1 elsősorban logikai kihívások megoldására lett megalkotva, és a fejlesztők véleménye szerint leginkább az oktatási szektorban találhatja meg a helyét. Ezzel szemben a DeepSeek Coder kifejezetten a programozók igényeire lett szabva, lehetőséget biztosítva a programkódok írására és javítására egyaránt. A DeepSeek V3 a sorozat csúcsmodellje, amely nemcsak programozási feladatokat lát el, hanem matematikai problémák megoldásában is jeleskedik, így széleskörű alkalmazási lehetőségeket kínál.

Még a DeepSeek lenyűgöző sikerének hullámai sem csillapodtak, amikor az Alibaba bemutatta a saját mesterséges intelligencia modelljét, a Qwen 2.5-öt, a kínai újév első napján. A cég állítása szerint ez az új verzió túlszárnyalja a már említett DeepSeek-V3, valamint a GPT-4 és a Llama-3.1-405B modellek teljesítményét. Szabó Attila a kínai techvállalat bravúrját méltatva hangsúlyozza, hogy az igazi teljesítmény abban rejlik, hogy a fejlesztéseket úgy sikerült megvalósítani, hogy Kínát amerikai exporttilalom sújtja az MI-fejlesztésekhez szükséges technológiák beszerzésében.

- A kínai fejlesztők kreativitását az exporttilalom serkenthette. A szükséges hardverek hiányában kénytelenek voltak saját erőforrásból, mondhatni a kéznél levő mérnöki zsenialitással megoldani a problémákat - mondja a szakértő.

Szabó Attila hozzáteszi: az amerikaiak számára az a különösen ijesztő, hogy az olcsóbb amerikai hardverek használatával érték el a céljukat, azaz a nyugati vállalatok forrásigényére jellemző egymilliárd dolláros szinthez képes alacsony, potom pár tízmilliós befektetéssel jutottak el ugyanoda, mint a Meta vagy az OpenAI.

A verseny tehát kifejezetten éles a két világhatalom között. Donald Trump kampányában még százmilliárd dolláros befektetést ígért az MI kutatására, beiktatása után ezt az összeget megötszörözték. Azaz a következő néhány évben a Stargate Project néven futó programba összesen 500 milliárd dollárt invesztálnak, amely járulékos haszonként megközelítőleg százezer új munkahelyet teremt az USA-ban.

A befektetett óriási összegek hatékony megtérülése egyre inkább kérdésessé válik, különösen a kínai cégek páratlan sikerei fényében. Az amerikai vállalatok által alkalmazott technológiák rendkívül költségesek és anyagigényesek, ami Szabó Attila szerint visszás helyzetet teremt. Különös ellentmondás, hogy míg a nyugati társadalmakban lelkiismeret-furdalás gyötörheti az embereket a marhahús fogyasztása vagy a dízelautók használata miatt, addig a ChatGPT-kérések mögött rejlő környezeti hatások – amelyek minden egyes kérdés esetén két liter tiszta víz és jelentős áramfogyasztás formájában jelennek meg – elkerülik a figyelmet. Ráadásul az OpenAI modelljeinek korlátlan használata a nemrégiben bevezetett Pro előfizetés keretein belül, még a 200 dolláros havidíj mellett sem bizonyul gazdaságosnak a felmerülő magas költségek miatt. A jövőbeni tervek szerint újabb 30 ezer GPU processzort kívánnak üzembe helyezni, ám ennek a legyártása is hatalmas kiadásokat von maga után. Fontos megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia iparág alapját képező GPU chipek előállításához nélkülözhetetlen szilícium, arany és egyéb ritkaföldfémek Kína ellenőrzése alatt állnak, miközben a kínai technológia nemcsak olcsóbb, hanem fenntarthatóbb alternatívát is kínál.

Európai nézőpontból nézve különösen szomorú, hogy a kontinens egyáltalán nem játszik szerepet a globális versenyben, amelyet a nagyhatalmak vívnak egymással.