Temetéseken is a nevetés határát súrolta írónk, aki a humor világában sosem ismert megalkuvást.
87 éve távozott közülünk Karinthy Frigyes, akinek nélkülözhetetlen hatása nélkül a Micimackó világához sem jutottunk volna el, valamint a nyelvi játékok, utcai ugratások és a Karinthy Színház sem létezne. Halálának évfordulója alkalmából egy izgalmas kvízzel tisztelegünk emléke előtt.
Az 1887. június 25-én világra jött kis Frici egy pezsgő szellemi környezetbe érkezett, hiszen édesapja a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja volt. Családja otthona a költők, írók és a kor jelentős gondolkodói számára igazi találkozóhelynek számított. Tanulmányait a Markó utcai reálgimnáziumban (ma Xantus János Kéttannyelvű Gimnázium) végezte, ahol érettségi vizsgáját tette le. Ekkoriban debütált első regénye is, amely a Magyar Képes Világ című folyóirat hasábjain látott napvilágot.
A középiskola után különböző területeken, mint a bölcsészet, orvostudomány és természettudományok, kezdett tanulmányokat folytatni, de végül egyik szakon sem zárta le a képzést. 1908-tól a Nyugat irodalmi folyóiratának munkatársa lett, ahol Kosztolányi Dezső és Csáth Géza baráti köréhez csatlakozott. Kosztolányival való kapcsolatuk a városi járókelők körében legendává vált, hiszen ők voltak valószínűleg az elsők, akik utcai előadásokat szerveztek, ezzel új színt hozva a művészet világába.
De nem csupán az idegeneket, hanem egymást is folyton szórakoztatták tréfáikkal.
Karinthy egy érdekes tréfát eszelt ki, amikor felkért egy csapat fiatalot, hogy gyűjtsenek autogramokat Kosztolányitól. A költő hamarosan észrevette, hogy ugyanazok a gyerekek folyamatosan visszatérnek az aláírásért. Amikor megkérdezte tőlük, miért van szükségük több aláírásra, az egyik ügyes kisdiák, aki jól megtanulta a dolgot, így felelt: "Tudja, ötven Kosztolányiért már egy Karinthy is kijön!"
1912-től kezdve rendszeres írói tevékenysége során novellák, humoreszkek, regények és drámák sokaságát alkotta meg, amelyekben gyakran kifejezte pacifista nézeteit. Még a legkomolyabb témák mellett is mindig ott rejtőzött a humora, ami különös fénnyel ragyogta be a sorokat. Munkáiban éles kritikával illette a diktatúrákat, a fehérterrort, a tudatlanságot, a korlátoltságot és a szélsőségeket. 1930-ban jelent meg "Nem mondhatom el senkinek" című kötete, amely filozófikus verseivel vonzotta magára a figyelmet. 1936-ban agydaganatot diagnosztizáltak nála, és a svéd orvosi kezelés, valamint a műtét tapasztalataiból születtek a "Mennyei riport" és az "Utazás a koponyám körül" című regényei.
1938. augusztus 29-én hunyt el. Első feleségétől született Gábor, aki skizofréniával küzdve vált tehetséges költővé. Második felesége, a szenvedélyes Böhm Aranka, 1921-ben egy fiúval ajándékozta meg, Karinthy Ferenc pedig unokájuk, Márton, a színigazgató és rendező, aki sajnos már hat éve nincs közöttünk. Márton azonban megörökítette a család történetét az Ördöggörcs című regényében, amelyben nemcsak Karinthy Gábor életét kutatja, hanem a teljes Karinthy családot és a XX. század eseményeit is alaposan górcső alá veszi.
Halálának évfordulója alkalmából próbálja ki tudását az egyik legszellemesebb és legkreatívabb író, Karinthy Frigyes munkásságáról! Merüljön el a humor és a bölcsesség világában, és fedezze fel, mennyire ismerős Önnek ez a páratlan tehetség!
