A térképeken tükröződő jelenlegi helyzet a gáz- és áramárak terén azt mutatja, hogy a tagállamok rangsorában kiemelkedő pozíciót foglalunk el.

Valószínűleg senki sem felejtheti el, hogy az utóbbi évek során az energiaárak alakulása kulcsfontosságú témává vált. A háborús gazdasági válság, az inflációs hullám, az emelkedő vámok, valamint számos geopolitikai és gazdasági esemény mind hozzájárultak a helyzet fokozódásához. A feszültségek hatására pedig egy drámai energiakrízis bontakozott ki, amelynek következményeit hazánk is érzékelte, és amely súlyosan érintette a mindennapi életünket.

Az Eurostat legújabb jelentése rávilágít, hogy az Európai Unió háztartási áramárai változatlanok maradtak, miközben a gázárak 2024 második felére emelkedésnek indultak.

Az EU statisztikai hivatalának legfrissebb jelentése szerint a tavalyi év második felében a háztartások számára kínált gázárak először emelkedtek megint, miután a 2022-es energiaválságot követően a helyzet az unió területén némileg stabilizálódott.

- idézte fel a hivatal, megjegyezve, a drágulás nagyrészt az EU számos országában megemelt adóknak köszönhető, mivel visszafogták a korábbi enyhítő intézkedéseket.

A rendelkezésre álló adatok világosan tükrözik, hogy az Európai Unió különböző országaiban jelentős különbségek figyelhetők meg a háztartási gázárak terén. Arányosítás nélkül nézve, Svédország emelkedett a legmagasabb gázárakkal, ahol 18,9 euróra rúgott a költség (100 kWh-ra vetítve). Ezt követi Hollandia 16,7 euróval, majd Olaszország 15,9 eurós árával, így ők hárman osztoznak a legmagasabb árakat mutató dobogón. Ezzel szemben Magyarország a legalacsonyabb gázárakat tudhatja magáénak, mindössze 3,20 euróért (100 kWh-ra). A rangsorban Horvátország (4,6 euró) és Románia (5,4 euró) követi hazánkat.

A jelentés rámutatott arra, hogy 2023 második feléhez viszonyítva hat uniós tagországban tapasztalható áremelkedés volt. E drágulások mögött főként a megnövekedett adók álltak, amelyek következtében sok helyen visszavonták vagy akár teljesen eltüntették a különféle adócsökkentéseket. Ezzel szemben 14 uniós ország arról számolt be, hogy a gázárak csökkentek, ami elsősorban az energia- és ellátási költségek globális csökkenésének volt köszönhető.

Így fest a gázárak alakulása a térképen, tagállamonként szemléltetve:

Hazánk tehát e téren abszolút vezeti az országonkénti rangsort az unióban.

A legújabb adatgyűjtések alapján a tavalyi év második felében...

- jelentette az Eurostat, megjegyezve, hogy ezek az árszintek még mindig jelentősen meghaladják a 2022-es energiaválság előtt tapasztalt szinteket.

A legfrissebb adatok szerint 2024 második félévében az adók aránya a villanyszámlákon egy kis mértékben, 24,3 százalékról 25,1 százalékra emelkedett a kisebb adóemelések következtében. Míg az EU energia- és ellátási költségei összességében enyhültek a tavalyi évhez képest, a hálózati költségek 18 uniós ország területén növekedtek, ami az EU hálózati költségeinek összességében 8,9 százalékos emelkedését eredményezte az előző évhez viszonyítva.

A vizsgált időszak során a tagállamok között jelentős különbségek mutatkoztak az áramárak terén. Németországban regisztrálták a legmagasabb költségeket, amelyek elérték a 39,43 eurót 100 kWh-ra vetítve. Ezt követően Dánia (37,63 euró) és Írország (36,99 euró) állt a sorban. Ezzel szemben a legkedvezőbb árakat Magyarországon (10,32 euró), Bulgáriában (12,17 euró) és Máltán (13,01 euró) mérték az adott elemzés alapján.

A hivatal tájékoztatása szerint, noha az uniós átlagok stabilak, a nemzeti valuták összehasonlítása jelentős árváltozásokat tükröz egyes országokban. A lakossági áram ára a legnagyobb mértékben Portugáliában (+14,2%), Finnországban (+13,6%) és Franciaországban (+12,9%) emelkedett. Ezzel szemben Lettország (-17,8%), Hollandia (-14,3%) és Belgium (-12,3%) esetében a legnagyobb árzuhanást tapasztalták a tavalyi év hasonló időszakához képest.