Titkos összecsapások és rejtett szövetségek: hogyan készül a Vatikán a konklávéra - Pénzcentrum A Vatikán falai között zajló események gyakran rejtélyesek és titkokkal övezettek. A konklávé előkészületei során nem csupán a hagyományoknak, hanem a politik

A Vatikán Santa Marta vendégházában bíborosok gyűlnek, hogy eldöntsék Ferenc pápa utódját. A konklávé küszöbén álló egyház most fontolóra veszi, milyen irányba lépjen tovább a néhai egyházfő reformer szellemisége nyomán.

Május 7-én megkezdődik a konklávé, és a Vatikán 128 szobás Santa Marta vendégháza megtelik a bíborosokkal, akik a jövő pápa megválasztására készülnek. Az épület egyik szobája, amelyet vörös szalaggal zártak le, a közelmúltban Ferenc pápa húsvéthétfőn bekövetkezett halála után üresen áll. Ez a helyiség csak az új pápa hivatalba lépése után nyithatja meg kapuit ismét.

Ferenc pápa 12 éves pontifikátusa alatt jelentősen átalakította a katolikus egyház működését, a hangsúlyt a vatikáni hierarchiáról a világ minden táján élő hívekre, különösen a szegényekre és a peremre szorultakra helyezte. A mostani konklávén résztvevő bíborosok mintegy 80%-át ő nevezte ki - írja a BBC.

A pápaválasztást megelőző két hét során a bíborosok rendszeresen összegyűltek az általános kongregációk keretein belül. Míg a Sixtus-kápolnában zajló konklávén kizárólag a 80 év alatti bíborosok vehetnek részt – összesen 133-an – addig ezeken az előzetes megbeszéléseken a teljes, 252 fős bíborosi kar képviseltette magát.

Ferenc pápa tudatosan törekedett arra, hogy a világ távoli részeiről is nevezzen ki bíborosokat. Ennek köszönhetően ez lesz a valaha volt legváltozatosabb összetételű konklávé, ahol első alkalommal képviselteti magát Zöld-foki-szigetek, Haiti, Dél-Szudán, Tonga, Mianmar, Pápua Új-Guinea és Ruanda is.

A sokszínűség már az előzetes megbeszélések során is világosan megmutatkozott: egyértelművé vált, hogy az egyház előtt álló kihívások mennyire eltérőek a világ különböző tájain. Míg Európában a csökkenő gyülekezetek és a relevancia megőrzése jelenti a legnagyobb problémát, addig Afrikában és Ázsiában a társadalmi gondok, mint a szegénység és a konfliktusok kezelése kerülnek a figyelem középpontjába.

Ferenc pápa globális szószólóként való szerepét különösen a szegénység és a háború szenvedő alanyainak védelmében fogalmazta meg. Hangját a béke és a szolidaritás érdekében emelte fel, törekedve arra, hogy hidakat építsen a konfliktusokban érintett felek között. Ugyanakkor Kína és Oroszország ügyében nem mindenki értékelte pozitívan az ő béketeremtő erőfeszítéseit, ami kérdéseket vetett fel a diplomáciai hatékonyságáról.

Vincent Nichols bíboros, Anglia és Wales legmagasabb rangú katolikus személyisége szerint Ferenc pápa olyan alakká vált, aki az egész világhoz szólt, "vallásosokhoz és azokhoz is, akiknek nincs vallási kötődésük". Ez az egyik oka annak, hogy a hiten kívüliek is érdeklődnek a konklávé kimenetele iránt.

Bár Ferenc pápa sokat tett az egyházon belüli szexuális visszaélések és a pénzügyi korrupció kezelésének javításáért, utódjának kell majd biztosítania, hogy ezek a reformok egyenletesen érvényesüljenek az egész katolikus világban.

A pápa társadalmi kérdésekben megváltoztatta a hangnemet, nyíltan beszélt olyan témákról, mint a klímaváltozás vagy a vatikáni pénzügyi átláthatóság. Ugyanakkor pontifikátusa során sokan bizonytalanok voltak abban, pontosan mit is gondol, vagy hogyan kellene alkalmazni elképzeléseit.

Ferenc pápa egyik kiemelkedő célkitűzése az volt, hogy a vatikáni hierarchia hatalmát részben átruházza a hétköznapi hívek kezére. E cél érdekében közel négy éven át fáradhatatlanul dolgozott, hogy felméréseket készíttessen a világ katolikus közösségei körében, hogy kiderítse, mi számít igazán fontosnak számukra.

A legfőbb témák a nők aktívabb szerepvállalása és az LMBTQ+ katolikus közösség befogadása körül forogtak. A megbeszélések azonban zűrzavaros eredménnyel zárultak, minimális konkrét előrelépést hozva, és nem tisztázódott, miként támogathatják a laikusok az egyház jövőbeli irányvonalának formálását.

Ferenc pápa pontifikátusa alatt egyes hangos tradicionalisták kifejezték ellenvéleményüket a pápa által képviselt irányvonal ellen, amelyet az egyházi tanítástól és a régi hagyományoktól való eltérésként értelmeztek. A konklávét megelőző bíborosi találkozókon többek között néhányan bírálatokat fogalmaztak meg a néhai pápával szemben, jelezve, hogy a hagyományos értékek védelme érdekében nem mindenki értett egyet a változásokkal.

Ugyanakkor Ferenc pápa temetésén a közönség hangos tapssal fogadta azokat a témákat, amelyeket a pápa képviselt: a migránsok méltósága, a háborúk befejezése és a környezetvédelem. Ezt a reakciót a bíborosok is jól hallhatták.

A Ferenc pápa halála és a bíborosok Santa Marta vendégházba való beköltözése közötti időszakban úgy tűnt, erősödik az igény Ferenc pápa eredményeinek folytatására. Sokat beszéltek az "egységről" is, egy olyan időszak után, amikor a pápa víziójának támogatói és bírálói közötti ellentétek néha csúnyává válhattak.

Végül, amikor a bíborosok átlépik a Sixtusi-kápolna küszöbét, minden racionális megfontolás háttérbe szorul, és felkérik őket, hogy engedjék, hogy Isten és a Szentlélek irányítsa őket a döntéshozatal során.