Az ukrán hadsereg helyzete Kurszkban továbbra is romlik.

A legfrissebb hírek szerint az ukrán erők jelentős veszteségeket könyvelhetnek el, és az eddig birtokolt területeik 40 százalékát kénytelenek voltak hátrahagyni.

Kurszk egy olyan terület, amely körül heves viták folynak: míg egyesek elkötelezettek amellett, hogy mindenáron megőrizzék, mások komolyan megkérdőjelezik, hogy vajon valóban indokolt volt-e a bevonulás.

A harcok olyan intenzívvé váltak, hogy egyes ukrán parancsnokok képtelenek az elesettek evakuálására. A kommunikációs problémák és a nem megfelelően időzített taktikák súlyos áldozatokhoz vezettek, és a csapatoknak alig marad lehetőségük a ellentámadásra – nyilatkozták az Associated Pressnek névtelenséget kérve több frontvonalbeli katona és parancsnok.

Oroszország augusztus óta, amikor váratlanul szembesült az ukrán offenzívával, több mint 50 ezer katonát mozgósított a térségben, köztük néhány ezer észak-koreai szövetségest is. A pontos számadatok megállapítása nehézkes, azonban az orosz ellentámadás súlyos veszteségeket okozott, több ezer katona életét követelve és sebesítve meg. Az ukrán erők, akik augusztusban 984 négyzetkilométert foglaltak el, most már a területük több mint 40 százalékát elveszítették.

Három évvel ezelőtt indított teljes körű inváziója után Oroszország Ukrajna egyötödét tartja a kezében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt remélte, Kurszk ellenőrzése segít majd arra kényszeríteni Moszkvát, hogy tárgyalásokat folytasson a háború befejezéséről.

Öt ukrán és nyugati tisztviselő, akik névtelenséget kértek kényes katonai témák miatt, Kijevben kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy a kurszki hazárdírozás kihatással lehet az egész 1000 kilométeres frontvonal stabilitására, és ennek következtében Ukrajna értékes területeket veszíthet a keleti régióban.

"Darázsfészekbe léptünk" – fogalmazott Stepan Lutsiv, a 95. légideszantos rohamdandár őrnagya.

Olekszandr Szirszkij hadseregparancsnok szerint Ukrajna azért indította el a hadműveletet, mert a tisztviselők úgy vélték, hogy Oroszország újabb támadást készül indítani Északkelet-Ukrajna ellen.

A hadművelet augusztus 5-én vette kezdetét. Az elsődlegesen kilencnaposra tervezett támadás azonban hamarosan megszállássá alakult, amelyet az ukrán lakosság örömmel üdvözölt. Ez a fejlemény lehetőséget biztosított számukra, hogy befolyást nyerjenek saját területükön, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnököt zavarba ejtette a helyzet alakulása.

Az egyik századparancsnok összegyűjtötte az embereit, és azt mondta nekik: "Történelmet írunk, az egész világ tudni fog rólunk, mert ilyenre a második világháború óta nem volt példa."

Négyszemközt viszont már nem volt olyan magabiztos. "Mintha csak őrültség lett volna" - vallotta be. "Nem tudtam felfogni, miért is vágunk bele ebbe."

A meglepetés ereje által kiváltott siker hatására az ukrán erők bátorságot merítettek, és parancsot kaptak, hogy az eredeti küldetésükhöz képest 25 kilométerrel beljebb, Korenevo városáig nyomuljanak előre Oroszország területén. Itt indultak meg az orosz csapatok ellentámadásai, amely a konfliktus újabb fordulópontját jelentette.

November elejére az oroszok gyorsan kezdtek területeket visszaszerezni. Ahogy egyre több veszteség érte az ukránokat, úgy kezdett megváltozni a véleményük a kurszki behatolásról. A századparancsnok szerint a csapatok fele meghalt vagy megsebesült.

Néhány frontparancsnok véleménye szerint a helyzet rendkívül nehéz, a katonák lelkesedése csökkent, és sokan kétségbe vonják a parancsok megalapozottságát, sőt még Kurszk megszerzésének célját is kétségbe helyezik.

Egy másik parancsnok azt mondta, hogy egyes parancsok, amelyeket az emberei kaptak, nem a valóságot tükrözik a kommunikáció késedelme miatt.

"Nem értik, hol van a mi oldalunk, hol az ellenség, mi van az ellenőrzésünk alatt, és mi nincs" - mondta. "Nem értik a hadműveleti helyzetet, mi tehát a saját belátásunk szerint cselekszünk".

Az egyik szakaszparancsnok megosztotta, hogy a felettesei többször is elhárították a kérését, miszerint módosítsa az egysége védelmi állásait. Ennek hátterében az a meggyőződés állt, hogy a katonái nem képesek megőrizni a vonal integritását.

"Azok az emberek, akik a legnehezebb időkben is kitartanak, MIA-ként (azaz eltűntként a harctéren) végeznek" - nyilatkozta. Hozzátette, hogy legalább húsz ukrán katona holttestét ismeri, akiket az elmúlt négy hónap során hagytak hátra, mivel a harcok annyira intenzívek voltak, hogy nem tudtak további veszteségek nélkül evakuálni őket.

Az ukrán katonák kifejezték, hogy nem számítottak az agresszív orosz reakciókra Kurszkban, és jelenleg képtelenek ellentámadást indítani vagy visszavonulni.

"Nincs más lehetőség. Itt fogunk harcolni, mert ha csak visszavonulunk a határainkig, nem fognak megállni, tovább fognak nyomulni" - mondta egy drónos egység parancsnoka.

Az AP megkereste az ukrán vezérkart, hogy állásfoglalást kérjen, azonban a nyilvánosságra hozatal időpontjáig nem érkezett válasz.

Az amerikai, nagyobb hatótávolságú fegyverek jelentős mértékben lelassították az orosz előrenyomulást. Az ukrán csapatok szerint a harcokhoz csatlakozó észak-koreai katonák könnyű célpontokká váltak a drónok és a tüzérség számára. Ennek oka, hogy a harci fegyelem hiánya miatt gyakran nagy csoportokban, nyílt terepen mozognak, ami megkönnyíti őket a támadások számára.

Hétfőn Zelenszkij bejelentette, hogy 3000 észak-koreai katona vesztette életét vagy sebesült meg. A katonai források szerint úgy tűnik, hogy a harcosok tanulnak a korábbi hibáikból, mivel egyre ügyesebben rejtőzködnek az erdős frontvonalak mentén.

A múlt héten zajlott egyik összecsapás a Voroncovo traktus környékén, egy erdőkkel borított területen, amely Kremenne és Voroncovo települések között helyezkedik el, és eddig Ukrajna irányítása alatt állt. Az ukrán erők most aggódnak amiatt, hogy az orosz csapatok elérhetik ezt a stratégiai jelentőségű logisztikai útvonalat.

A frontveszteségek láttán a Donbászban, Ukrajna keleti régióiban az ukrán katonák egyre hangosabban taglalják, hogy megérte-e a Kurszki behatolás.