Trump szűk körben ünnepli beiktatását, de a technológiai szektor vezetőinek, az iparág elitjének, fontos szerep jut a páholyban.
A hideg elől a Capitolium impozáns épületébe menekülve teszi le hivatali esküjét Donald Trump, aki egyedülálló összeggel gazdagította a rendezvényt a különböző cégektől, akik a kegyét keresik.
Az amerikai sajtó, amely a legkisebb részleteket is figyelemmel kíséri, tényként tálalta, hogy Orbán Viktor is meghívást kapott Donald Trump hétfői beiktatására. Budapestről azonban az érkezett válasz, hogy a magyar miniszterelnöknek aznap más elfoglaltsága van. Az eseményen viszont jelen lesz Giorgia Meloni, az olasz kormányfő, aki a jelek szerint egyedüliként képviseli az Európai Uniót. Melonit Trump nemrégiben a floridai Mar-a-Lago birtokán tett látogatása során különösen méltatta. Szintén Trump kiemelt szimpátiáját élvezi Javier Milei argentin államfő, aki szintén megerősítette részvételét az eseményen.
Közös vonásuk, hogy mindannyian a radikális jobboldal képviselői, akárcsak azok, akik nem töltenek be kormányzati tisztségeket, de hétfőn Washingtonban fognak megjelenni. Ilyen például Mateusz Morawiecki, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) korábbi miniszterelnöke, Tom Van Grieken, a belga szélsőjobboldali Flamand Érdek (Vlaams Belang) vezetője, valamint Éric Zemmour, a francia politikai paletta jobbszélén elhelyezkedő, kifejezetten iszlám- és idegenellenes Visszahódítás alapító-elnöke. Alice Weidel, a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) vezetője és kancellárjelöltje is meghívást kapott - ő volt az, akivel Elon Musk az X platformján nyíltan támogató szellemben diskurált -, de mivel a február 23-i választásokra készül, helyette Tino Chrupallát, az AfD társelnökét delegálja az eseményre.
Trump, aki számos hagyománnyal szakított, nem tartotta szem előtt, hogy az amerikai elnökök beiktatása világszerte figyelmet keltő esemény, amely jellemzően belpolitikai jellegű. Ennek megfelelően a rendezvényeken általában a különböző országok nagykövetei és más diplomáciai képviselők képviselik hazájukat. A kétpárti kongresszusi bizottság és a külügyminisztérium egyöntetűen megjegyezte, hogy nem találtak korábbi példát arra, hogy állam- vagy kormányfők szerepeltek volna a meghívottak listáján. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a hivatalba lépő elnök szabadon döntheti el, kit hív meg a ceremóniára.
Donald Trump számára fontos lett volna, hogy Hszi Csin-ping részt vegyen a washingtoni eseményen, azonban Peking határozott elutasítással reagált. Egy ironikus megjegyzés szerint a kínai vezető, akinek minden külföldi útját precízen megtervezik, nem kívánt biodíszletként megjelenni. Hszi helyett Hang Cseng alelnököt küldte, aki a politikai hierarchiában inkább ceremoniális szerepet játszik; diplomáciai szempontból sokkal határozottabb lépés lett volna, ha Vang Ji külügyminiszter, Hszi egyik legközelebbi szövetségese érkezik az eseményre. A beiktatásra meghívást kapott Jair Bolsonaro, a "trópusok Trumpja" néven ismert volt brazil elnök is, ám ő nem tudott részt venni, mivel az útlevelét visszavonták, és puccskísérlet miatt vizsgálat folyik ellene; így feleségét küldte helyette. Franciaország esetében, ha a politikai befolyást nézzük, Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés tényleges vezetője vagy Jordan Bardella, az RN elnöke valószínűleg alkalmasabb választás lett volna. Azonban úgy tűnik, nem voltak elég hízelgőek Trump irányába ahhoz, hogy a kiválasztottak közé kerüljenek.
