Ukrajna uniós csatlakozása: Európa aggályai az olcsó ukrán munkaerő elvesztése miatt Az ukrán EU-tagság kérdése a kontinens jövőjét is formálhatja, ám sokan attól tartanak, hogy a gazdasági integrációval együtt egy jelentős munkaerőforrás is eltűnhet. A

Az orosz-ukrán háború befejezése jelentősen rontaná a nagy európai gazdaságok kilátásait, mivel a több millió ukrán munkavállaló jelentős része visszatérne Ukrajnába. Visszacsábításuk pedig Kijev uniós csatlakozásával kaphatna újabb jelentős lökést, ami a háborúpárti országok elemi érdeke a súlyos munkaerőhiány kezelése érdekében.

Az utóbbi hetek eseményei egyre inkább felfedik, hogy milyen mozgatórugók állnak Brüsszel és számos európai állam mögött az orosz-ukrán konfliktus elhúzódása kapcsán. Különös figyelmet érdemel, hogy miért sürgetik a kontinens legszegényebb és legkorruptabb országának, Ukrajnának, a mielőbbi uniós tagságát.

A háborúpártiság mögött álló indítékok között a gazdasági növekedés iránti vágy is szerepet játszhat, amely szoros összefüggésben áll a versenyképesség fokozásával. Európa jelenlegi helyzete a globális verseny színterén nem túl kedvező, s ez a kihívás sürgeti a hatékonyság növelését. Számos módszer kínálkozik erre, mint például a technológiai innovációk, a kutatások és az új ötletek megvalósítása. Azonban fontos megjegyezni, hogy ezen a téren a gyors eredmények elérése illúzió, hiszen a szükséges folyamatok időt és kitartást igényelnek.

A versenyképesség és a hatékonyság növelésének azonban van egy sokkal hatékonyabb és azonnali eredményeket hozó eszköze is: a jól képzett munkaerő bevonzása. Ez alapesetben nem jöhet szóba az elkeserítő európai demográfiai kilátások mellett: az Eurostat becslése szerint

Az elmúlt évek tapasztalatai világosan rámutattak arra, hogy az illegális migráció nem nyújt megoldást az Európát sújtó munkaerőhiányra. Ez a probléma sok olyan országot érint, ahol a munkanélküliség egyébként magas, mint például Spanyolország és Görögország, mégis számos szektorban érezhető a munkaerő不足. A nyugat-európai államok már jelentős mértékben kihasználták a kelet-európai vendégmunkások kínálta lehetőségeket; egyértelmű példaként szolgál, hogy Romániából több millióan keresnek munkát az EU gazdagabb tagállamaiban.

A legújabb statisztikák szerint az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta körülbelül 6,8 millió ember hagyta el a háború sújtotta Ukrajnát, míg Európába 6,4 millióan érkeztek. A menekültek legfőbb célországai közé tartozik Németország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, valamint a nyelvi hasonlóságok miatt Lengyelország és Csehország is. Továbbá, más uniós országokban, például Magyarországon is megtalálhatók az ukrán menekültek, azonban az említett négy országban annyira magas a számuk, hogy ez már jelentősen befolyásolja a gazdasági teljesítményüket.

Az ukrán állampolgárok számára a háború kitörése óta nem szükséges munkavállalási engedély ahhoz, hogy az Európai Unió területén dolgozhassanak. A háború elől menekülők ideiglenes tartózkodási engedélyt kapnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy munkát vállaljanak. Ez a lépés jelentősen megkönnyítette nemcsak a már korábban az EU-ban dolgozók foglalkoztatását, hanem a családok egyesítését is.

Az európai országok már a háborút megelőzően is vonzó célpontokká váltak az ukrán munkavállalók számára, hiszen a jövedelmek jelentősen meghaladják az ukrajnai szinteket. A háború következtében azonban egy hatalmas menekülthullám indult el, amely még mindig tart, annak ellenére, hogy a harcok főként az ország keleti területeit sújtják, ez pedig fokozza a belső migrációt. Az ukránok tömegesen keresnek menedéket külföldön, elkerülve a kényszersorozást, amely sokakat kényszerít arra, hogy elhagyják hazájukat.

A háború elől menekülő ukránok számára Lengyelország nyújtotta a legnagyobb támogatást, befogadva körülbelül egymillió menekültet. Ez érthető, hiszen a két ország szomszédos, és a nyelvi hasonlóságok megkönnyítik az új környezetbe való beilleszkedést. Az utóbbi években a lengyel bérek is jelentős emelkedésen mentek keresztül: míg Ukrajnában az átlagos havi kereset 350-400 euró körül alakul, addig Lengyelországban ez már 1300-1400 euróra rúg.

Lengyelország eredményesen integrálta az ukrán menekülteket, körükben a foglalkoztatottság meghaladja a 65 százalékot, vagyis mintegy 400 ezer ukrán dolgozik.

Németországban is körülbelül egymillió ukrán menekült él, azonban a foglalkoztatottságuk jelentősen alacsonyabb a nyelvi akadályok miatt, csupán 20-30 százalék körüli arányban dolgoznak. A német átlagfizetés túllépi a bruttó 2500 eurót. Noha a német munkaerőpiac kereslete csökken, Berlin az ukrán menekültekre mint jelentős munkaerő-tartalékra tekint, ami komoly lehetőségeket kínál azoknak az ágazatoknak, amelyek súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. Ezt a potenciált sikeres integrációs programok révén lehetne kiaknázni.

Nagy-Britanniában és Csehországban szintén magas, 50 százalékot meghaladó az ukrán menekültek foglalkoztatása, vagyis a menekültek érdemben hozzájárulnak a gazdaság teljesítményéhez és - főként Csehországban - gyógyírt jelentenek a magas munkaerőhiány kezelésében.

A felmérések alapján világossá válik, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő fogadó országok számára nem meglepő, hogy érdekük fűződik a harcok elhúzódásához, vagy éppen Ukrajna gyorsabb uniós integrációjához.

Érthető, hogy aggódnak a külföldi munkaerőre támaszkodó európai uniós országok, mivel a 2022 óta tartó háború csapást mért ugyan az ukrán munkaerőpiacra, ám a konfliktus ellenére 2024-ben már jelentősen nőttek a keresetek, a folyamat pedig idén is folytatódik. Az Ukrán Nemzeti Bank becslése szerint idén 16 százalékkal nőhetnek a reálbérek a 10 százalékot meghaladó infláció mellett is, ami kimagasló emelkedés.

Az ukrán vállalatok ráadásul óriási munkaerőhiánnyal és a meglévő munkaerő elvesztésének kockázatával küzdenek. Ez a krízis jelentős bérfelhajtó erővel bír, mivel komoly verseny van a képzett munkaerőért. Az ukrán keresetek ugyanakkor még a jelentős, az IT szektorban például 110 százalékos bérnövekedéssel is jelentősen elmaradnak az európai fizetésektől.

Az ukrán IT szektorban volt a legmagasabb az átlagkereset tavaly, bruttó 450 ezer forintnak megfelelő összeg, amely még mindig töredéke a magyarnak, amely tavaly már meghaladta a bruttó egymillió forintot.

A legfrissebb felmérések alapján a 6,4 millió ukrán menekült közül több mint a fele visszatérne hazájába, amint a harcok véget érnek. A háborús időszak súlyos munkaerőhiányhoz vezetett, és a konfliktus által érintett területeken a gazdaság gyakorlatilag összeomlott. A vállalatok vagy más régiókba költöztek, vagy teljesen megszűntek, míg az emberek többsége elhagyta otthonát, s sokan Ukrajna nyugati részeibe menekültek.

Az Európai Üzleti Szövetség (EBA) 2024 áprilisi felméréséből kiderül, hogy az ukrán cégek 74 százaléka küzd munkaerőhiánnyal. A 18-60 év közötti férfiak mozgósítása, vagyis a kényszersorozások a vállalatok 84 százalékát érintették, arányuk azóta vélhetően tovább emelkedett. Minden második ukrán cég elveszítette minden tizedik dolgozóját a háború kezdete óta.

Ahogyan a Mandiner is hírt adott róla, Volodimir Zelenszkij elnök 2024-ben életbe léptette azt a rendeletet, amely körvonalazza a "kritikus fontosságú vállalatokat". Ezek a cégek kulcsszerepet játszanak a szállítás, a közlekedés, az egészségügy, a mezőgazdaság és más alapvető szolgáltatások terén. A rendelet értelmében ezeknél a vállalatoknál az alkalmazottak egy bizonyos hányadát elvileg nem lehetne mozgósítani, azonban a valóságban a hatóságok gyakran figyelmen kívül hagyják ezt a szabályozást.