Földrengés a világpolitika színpadán: 2024-ben sorra dőltek meg a parlamenti struktúrák.

Írországban Michael D. Higgins elnök bejelentette a parlament feloszlatását, így megnyitva az utat a november 29-i választások előtt. A Fine Gael és a Fianna Fáil koalíciós kormánya újabb mandátumra pályázik az írek bizalmának elnyerésére, míg a Sinn Féin, amely az előző választáson a legtöbb szavazatot kapta, abban bízik, hogy most sikerül kormányt alakítania.

A Sinn Féin történelmi kapcsolata az IRA-val azonban akadályt jelent a politikai formációnak. Írország számos kihívással küzd, többek között a COVID-19 gadasági utóhatásaival, az ukrajnai háború gazdasági következményeivel és a növekvő bevándorlással.

Az országban éppen a kormányalakítási tárgyalások végső szakaszába lépnek. Micheál Martin fogja betölteni a miniszterelnöki posztot, míg Simon Harris a miniszterelnök-helyettesi szerepet vállalja el. A Fianna Fáil párt pedig a fontos igazságügyi tárca irányítását is megkapja.

Frank-Walter Steinmeier elnök döntése, hogy feloszlatja a Bundestagot, közvetlen következménye Olaf Scholz kancellár bizalmatlansági szavazáson elszenvedett kudarcának. A február 23-ára kitűzött előrehozott választások komoly politikai instabilitást hoznak magukkal, különösen egy olyan időszakban, amikor Németország számos súlyos kihívással küzd, mint például az energiaválság és a gazdasági lassulás. Scholz veresége a bizalmatlansági szavazáson igazi politikai földrengésnek minősül, amely jelentős hatással lehet az ország jövőjére.

Emmanuel Macron elnök feloszlatta a Nemzetgyűlést, és előrehozott választásokat írt ki az európai parlamenti választások után elszenvedett vereségét követően. Macron centrista pártja alulmaradt a jobboldali Nemzeti Tömörüléssel szemben, ami komoly politikai vitákba sodorhatta volna a kormányt.

François Bayrou Franciaország legújabb miniszterelnöke, aki 73 évesen tapasztalataival gazdagítja a politikai színteret. A centrista politikus korábban oktatási miniszterként és Pau város polgármestereként is tevékenykedett, így széleskörű ismeretekkel rendelkezik az államigazgatás terén. 2017 óta Emmanuel Macron közeli szövetségeseként és bizalmasaként segíti a francia elnök munkáját. Bayrou már a negyedik miniszterelnök, aki az idei évben irányítja az országot, ami jól tükrözi a francia politikai táj folyamatos változásait.

A júniusi előrehozott francia parlamenti választások után a Nemzetgyűlésben három jelentős parlamenti csoport alakult, egyik sem rendelkezik önálló többséggel. A baloldali erők kapták a legtöbb szavazatot, de nem érték el a többséget. Macron centrista csoportja mandátumokat vesztett, de megtartotta parlamenti jelenlétét.

A miniszterelnök feloszlatta a parlament alsóházát, a döntést azzal indokolta, hogy a kormánynak meg kell szereznie a közvélemény bizalmát. Elődje, Kisida Fumio kormánya népszerűségi mélypontra került, részben egy finanszírozási botrány miatt.

Isiba Sigeru miniszterelnök Japánban megőrizte pozícióját, még akkor is, amikor kormánykoalíciója elvesztette a parlamenti többséget az októberi választások során. A törvényhozók megerősítették őt hivatalában, és az újonnan megválasztott vezető azonnal előrehozott választásokat hirdetett, hogy stabilizálja a Liberális Demokrata Párt (LDP) és a Komeito pártból álló koalíciót. Isiba célja, hogy megerősítse politikai helyzetét és biztosítsa a kormányzati folytonosságot.

A miniszterelnök végül sikeresen elnyerte a szükséges szavazatokat a parlamentben, ezzel felülkerekedett fő riválisán, Josihiko Nodán. Isiba előtt komoly megpróbáltatások várnak: gazdasági problémák (pótköltségvetés, társadalmi kiadások, infláció), valamint a Kínával és Észak-Koreával való fokozódó feszültség. A miniszterelnök a G20-as csúcstalálkozóra is készül, ahol találkozni szeretne Donald Trumppal is.

Ezek az események világosan tükrözik, hogy a bolygó különböző régióiban egyre súlyosbodó politikai instabilitás és kormányzati válságok jelentkeznek. E problémák hátterében a gazdasági nehézségek, a társadalmi feszültségek és a nemzetközi konfliktusok összetett kölcsönhatásai állnak.