A Dohai csúcs figyelmeztet a technológia uralta iskolai oktatás kockázataira.
A globális oktatási rendszerek lemaradnak a technológia tempójától, a Dohában ülésező vezetők figyelmeztettek: a tantermek gyorsabban változnak, mint az iskolák bírják.
Ahogy a mesterséges intelligencia (MI) folyamatosan teret hódít az osztálytermekben világszerte, a Dohában összegyűlt oktatási vezetők határozott üzenetet fogalmaztak meg: az innovatív technológiáknak a tanulás mélyebb megértését kell elősegíteniük, nem pedig aláásniuk az oktatás emberi aspektusait.
Több ezer döntéshozó, kutató, tanár és technológiai szakértő gyűlt össze Katar fővárosában a World Innovation Summit for Education, közismert nevén WISE 12. kiadásán. Az esemény több mint 100 ország résztvevőit hozta össze, hogy megvitassák, miként alkalmazkodhatnak a rendszerek a gyors technológiai változásokhoz, miközben megőrzik a méltányosságot és az emberi értékeket.
A csúcs középpontjában az állt, hogy miként lehet a mesterséges intelligencia eszközeit integrálni a valós oktatási rendszerekbe, elkerülve az elszigetelt próbálkozásokat. A tanulásban egyre nagyobb szerepet játszó MI-ről tartott magas szintű kerekasztal-beszélgetés rávilágított, hogy a gyenge adatkezelés, a tanárképzés hiányosságai és a nemzeti tantervekhez való nem megfelelő alkalmazkodás könnyen újabb egyenlőtlenségeket teremthet az innováció terén.
A felszólalók szerint a valódi hatás nem pusztán a technikai kifinomultságon múlik, hanem a tanárok bizalmán és a kulturális beágyazottságon. Hangsúlyozták, hogy a tantermektől távol tervezett eszközök gyakran elbuknak, amikor szembesülnek a túlzsúfolt iskolák és az alulfinanszírozott rendszerek valóságával.
Mana Mohammad Al-Ansari, az Education Above All szervezet gazdasági megerősítésért és oktatásért felelős vezetője azt mondta: "Az MI-nek az emberiséget kell követnie, nem megelőznie."
A csúcstalálkozón bemutatták az UNESCO Global Education Monitoring legújabb megállapításait, amelyek világosan rámutattak a globális szakadékokra a digitális hozzáférés és az oktatás finanszírozása terén. A kutatás hangsúlyozza azokat a növekvő kihívásokat, amelyekkel a konfliktusok, a kényszeres migráció és a klímaváltozás következményeivel küzdő oktatási rendszerek néznek szembe.
Egy különleges arab nyelvű fórum foglalkozott a konfliktus által sújtott területek oktatási helyzetével, a közösségi irányításra és a helyi ellenállóképességi stratégiákra fókuszálva. A diskurzus kiemelte, hogy az oktatás szerepe egyre inkább a stabilizáló erő és a hosszú távú helyreállítás kulcsfontosságú eszközeivé válik, amely lehetőséget teremt a közösségek megerősítésére és a jövő építésére.
Az MI-n túl a szekciók a mélytechnológiák és a kvantumszámítástechnika sokszínű világát is feltérképezték, arra keresve a választ, hogyan készítheti fel az oktatás a jövő tanulóit olyan iparágakra, melyek még csak a képzelet szintjén léteznek. A szakértők figyelmeztettek arra, hogy a hagyományos iskolai és egyetemi képzések üteme nem képes lépést tartani a technológiai fejlődés robbanásszerű változásaival.
Shahin Aman, a WISE érdekképviseleti igazgatója így fogalmazott: "Az emberi értékeket a mai oktatás lényegébe kell beépítenünk." A beszélgetés a reaktív oktatási modellekről a prediktív, jövőorientált készségfejlesztés felé való elmozdulást hangsúlyozta.
A Google kutatója, Matthew Kam a csúcson azt mondta, hogy "a jövő munkái nem fognak maguktól előtűnni", vagyis a rendszereknek aktívan kell előre jelezniük az új szerepköröket, és még azelőtt kell felkészíteniük a diákokat, hogy ezek tömegessé válnának. A vita egyre inkább a reaktív oktatási modellekről a prediktív, jövőorientált készségfejlesztés felé való elmozdulást emelte ki.
A modern technológiák előretörése ellenére számos diskurzus egy közös megállapításra futott ki: bármely sikeres reform alapját továbbra is a tanárok képezik. Az MI-t a pedagógiai fejlődés érdekében alkalmazó szakmai fórumok arra figyelmeztettek, hogy a digitális eszközök hatékony működése erős intézményi vezetés és támogató politikai keretek nélkül könnyen meghiúsulhat.
Dr. Margo Tripsa, a Qatar Foundation Oktatásfejlesztési Intézetének munkatársa így fogalmazott: "A lendületet nem tartják fenn pusztán a tanfolyamok; struktúrára, vezetésre és szakpolitikai támogatásra van szükség." A felszólalók figyelmeztettek, hogy a rosszul megtervezett rendszerek az oktatási egyenlőtlenséget szélesíthetik, nem pedig csökkenthetik.
A rendezvény csúcspontjaként nemzetközi szintű elismerések kerültek átadásra: Sheikha Moza bint Nasser, a Qatar Foundation elnöke, a WISE Oktatási Díjat adta át. Ez a rangos díj, amely a világ legnevesebb oktatási kitüntetései közé tartozik, összesen 1 millió dollárral jutalmazta azokat a globális változásformálókat, akik kiemelkedő hozzájárulásukkal formálják a jövőt.
A fődíjat az örmény TUMO érdemelte ki, amely innovatív, technológia-központú megközelítéssel alakítja át az iskolán kívüli tanulást. A második helyezett a jordániai Iqrali.jo lett, egy olyan platform, amely a szülők aktív részvételére építve segíti a gyerekek arab írás-olvasási készségeinek fejlesztését. A dobogó harmadik fokára az Egyesült Államokban működő Darsel állhatott, amely mesterséges intelligencián alapuló matematikai korrepetálást kínál, kifejezetten a gyenge internetkapcsolattal rendelkező környezetek számára optimalizálva.
A Nobel-díjas Abhijit Banerjee azzal zárta a csúcsot, hogy emlékeztetett: önmagában a technológia nem képes rendbe tenni az oktatási rendszereket. "Minden gyerek képes tanulni, ha ott találkozunk velük, ahol éppen vannak", mondta, és figyelmeztetett, hogy a rosszul megtervezett eszközök a mély tanulást könnyű kerülőutakkal helyettesíthetik.
A leköszönő WISE vezérigazgató, Stavros Yiannouka az oktatást "mélyen emberi vállalkozásnak" nevezte még akkor is, amikor a világ erős új digitális eszközökkel telítődik. Utódja, Dr. Asyia Kazmi szerint a világ "nagy ígéret" korszakába lép, ugyanakkor "nagy veszély" is fenyeget, hacsak az innovációt nem világos emberi értékek vezérlik.
