"Elképesztő, ami zajlik!" - Taylor Swift forradalmasította egy német múzeum hétköznapjait.

Mostanában Taylor Swift-rajongók lelkes csoportjai tódulnak egy németországi múzeumba, hogy átéljék a varázslatos élményt, amelyet Friedrich Heyser 1900-ban készült, eddig nem túl közismert festménye kínál. Ez a mű a híres Shakespeare-opera Opheliáját idézi meg, és a látogatók számára igazi kulturális zarándokhellyé vált.

Korunk egyik legnagyobb popsztárja, Taylor Swift októberben új albummal rukkolt elő: a The Life of a Showgirl némileg megosztotta a közönséget és a kritikusokat, eltérően az előző munkáitól. Az énekesnő azonban ügyesen tálalta a dolgot, mintha nem csupán egy poplemezről lenne szó, hanem Krisztus sokadik visszatéréséről. A legelkötelezettebb rajongói, az ún. Swiftie-k, valószínűleg akkor is elégedettek lennének, ha a kedvencük csak monoton fehér zajt játszana nekik.

A lemez egyik legnagyobb slágere, a The Fate of Ophelia (Ophelia sorsa), lenyűgöző teljesítményt nyújtott, hiszen három egymást követő héten át uralta a Billboard Hot 100-as listáját. Jelenleg már közel 100 millió megtekintésnél tart a Youtube-on, ami csak tovább fokozza a dal népszerűségét. Még izgalmasabb, hogy a szám - teljesen váratlan módon - egy újfajta érzelmi mélységet hozott a popzenébe, elgondolkodtatva a hallgatókat a történet mögött rejlő üzeneten.

Ugyanis miután kb. egy hónappal ezelőtt kijött a klip, a múzeumba gyakorlatilag folyamatosan özönlenek a Swift-rajongók a világ minden tájáról (de azért főleg persze Németországból, illetve Európából).

Azért, hogy élőben is megtekinthessék Friedrich Heyser festményét, amely nagy valószínűséggel a The Fate of Ophelia videoklipjének nyitójelenetét ihlette. A német Heyser 1857-ben, a Drezdai Képzőművészeti Akadémián tanult, és főként a 19. század végi realizmus és szimbolizmus bűvöletében alkotott. 1900 körül festette meg Shakespeare Hamletjének Opheliáját: egy fehér ruhás, éteri szépségű nőt, aki víz felszínén lebeg békésen, alighanem épp a végső elmúlás előtti pillanatokban, virágokkal és levelek ölelésében.

A videoklipben Taylor Swift egy gyönyörű festményen tűnik fel, amely a szoba falát díszíti. Amikor a dal első hangjai életre kelnek, Swift mozdulatlanul fekszik az oldalán, fehér ruhában, apró virágokkal körülvéve. A csendes pillanat után végül feláll, és elkezdi énekelni a dalt. Úgy tűnik, hogy a rajongók maguktól fedezték fel a különös párhuzamot a videóklip és a múzeumban található festmény között.

Jelenleg egy igazán különleges Ophelia-zarándoklat zajlik intézményünkben, ami teljesen váratlanul ért minket, ám ennek ellenére rendkívül boldogok vagyunk – mondta Susanne Hirschmann, a múzeum szóvivője a Guardiannek adott legutóbbi interjújában. "Mágikus szecessziós gyűjteményünk van, és sok látogatónk vágyik arra, hogy megcsodálja Alphonse Mucha vagy Hector Guimard műveit. De ez az első alkalom, hogy egyetlen festmény iránt ekkora érdeklődés mutatkozik. Őszintén szólva, lenyűgöző és megdöbbentő, ami most történik."

A múzeum vezetősége kezdetben aggodalommal figyelte a Swiftie-k tömeges érkezését, tartva attól, hogy esetleg kárt tehetnek a műalkotásban. Ám eddig a rajongók viselkedése meglepően példamutató volt. Hirschmann elmondása szerint kifejezetten tiszteletteljesen közelítettek a festményhez, ami azt jelzi, hogy a dal népszerűsége eddig csak jótékony hatással volt az intézményre. Összességében tehát a helyzet pozitív irányba fejlődött, és a múzeumnak is előnyére vált a jelenség. Hirschmann hozzátette:

A Wiesbadeni Múzeum a napokban még egy Ophelia tematikájú rendezvényt is tartott, és arra buzdították a látogatókat, hogy jelmezben vegyenek részt rajta - akár Swiftie-nek, akár magának Opheliának öltözve. (Nem meglepő módon az esemény természetesen teltházzal futott.)

De miért esett a választása Swiftnek éppen erre a - nem éppen széles körben ismert - festményre? A múzeum munkatársai erről nem tudnak semmit. Az egyik elképzelés szerint talán az énekesnő tavaly, az Eras-turné németországi állomásainak idején titokban ellátogatott a múzeumba. De ez a lehetőség inkább valószínűtlennek tűnik.

- nyilatkozta Hirschmann a Guardiannek.

De persze az is lehetséges, hogy Swift egy teljesen más műalkotást, illetve egy másik Opheliát idézett meg a videóban: mondjuk John Everett Millais 1852-es - Heyserénél sokkal-sokkal híresebb - festményét, amely a londoni Tate Britainben található. Állítólag Millais műve ihlette Heyser 50 évvel későbbi képét, és Swift akár mindkettőből meríthetett ihletet.

Elly McCausland, a belga Genti Egyetem irodalomtudományi szakértője és elismert Taylor Swift-elemzője úgy véli, hogy a helyzet nem ennyire egyszerű. "A videoklipben viselt ruhája sokkal inkább emlékeztet a Heyser-festményre, ahogy a póza is. Ugyanakkor a Millais által megörökített virágok egyértelműen felidézik azt a virágokkal díszített zongorát, amelyen Swift az Eras turné során játszott."

McCausland állítása szerint létezik egy másik festmény is, amely valószínűleg befolyásolta Swift Ophéliáját: John William Waterhouse 1888-ban készült Shalott asszonya, amely a Tate Britain Galériában látható. A művészettörténész véleménye szerint az énekesnő stílusa és kifejezései szoros kapcsolatban állnak ezzel a festménnyel.